Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

PALESZTINA 167/A Budapest, 1946. március 13. BERECZKY ALBERT VKM ÁLLAMTITKÁR LEVELE A KÜLÜGYMINISZTERHEZ A JERUZSÁLEMI MAGYAR KULTURÁLIS INTÉZET MEGALAPÍTÁSÁNAK TERVÉRŐL ÉS ANGOL KORMÁNYSZERVEK EGYETÉRTÉSÉNEK MEGSZERZÉSÉRŐL Közvetlen baráti értesülés kapcsán illetékes helyen felvetődött az a gondolat, hogy a jeruzsálemi héber nyelvű zsidó egyetem keretei között magyar nyelvű könyvtár létesülhetne. A gondolat továbbérlelése közben felmerült az a lehetőség is, hogy ugyanezen egyetemen a könyvtár kiegészítéseképpen magyar kultúrintézet s ezzel kapcsolatosan magyar lektorátus szerveztessék. E tárggyal, f. évi március 6-án a vezetésemre bízott minisztériumban külön értekezlet foglalkozott, melynek elnöke Bereczky Albert vallás- és közoktatásügyi minisztériumi politikai államtitkár volt, résztvevői pedig Paikert Géza miniszteri tanácsos, a külföldi kulturális kapcsolatok ügyosztályának vezetője, dr. Simon Sándor miniszteri osztálytanácsos, a nem katolikus egyházak ügyosztályának vezetője, dr. Herskovits Ábrahám rabbi, valamint dr. Scher Tibor rabbi, oki. tanár. Az értekezlet eredményeként megállapítást nyert, hogy a jelzett szervek létesítésével olyan kapcsolatot lehetne teremteni Jeruzsálem és Magyarország között, illetőleg Magyarország és a Palesztinába kivándorolt magyar származású zsidóság között, mely egyrészt a nagyon kívánatos emberi megértést hozná létre, másrészt pedig a szellemi és anyagi kultúrjavak kölcsönös kicserélésével mindkét kultúrtényező jelentős gazdagodását biztosítaná. Ennek a kapcsolatnak a megteremtése több szempontból is kívánatosnak, előnyösnek, sőt szükségesnek mutatkozik. Mindenekelőtt eleven bizonyságát nyújtaná annak, hogy a magyarországi zsidó deportálások nem a magyarság kezdeményezésére, elhatározásából és akaratából történtek, hanem a német hatalmi terror folyományai voltak. Továbbmenően lehetővé tennék e kapcsolatok, hogy az igen magas színvonalú jeruzsálemi héber egyetem tudományos eredményei közvetlenül és következetesen eljutnának hozzánk. Ezeket eleddig sajnálatosan nélkülöztük, csupán egyes törekvések jutottak el hozzánk, azok is rendszerint kerülő úton, nyugat felől, holott magának a jeruzsálemi egyetemnek is több magyar származású, jónevű professzora van. A különböző keresztény egyházak érdeklődésének is állandóan középpontjában áll Palesztina mint Szentföld, és az utóbbi évtizedekben szinte minden egyház igen erőteljesen foglalkozott palesztinai utak szervezésével. A jelzett kapcsolatok létesítése esetén ez