Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

gazdaság- és társadalomtörténet; nyelv, etnográfia, folklóré, irodalom-, művészet-, zene-, színháztörténet és földrajz. Ez a magyar kulturális propaganda szempontjából is használható. A svéd kiadás előny. 2. Kiadna egy általános kulturális könyvsorozatot svéd és esetleg más nyelven az Officina könyvtár köteteihez hasonlóan. A skandináv-magyar kapcsolatok felkutatásáról az egyik ösztöndíjas munkája Intézetünk kiadásában a közeljövó'ben meg is fog jelenni. 3. Kiadná a magyarországi bölcsészdoktori és esetleg egyéb disszertációkat kivonatos összefoglalásban teljes szövegű mikrofilmmelléklettel. 4. Kiadná mikrofilmen az egész középkori kódex- és oklevélanyagot, valamint az egyéb módon ki nem adott más gyűjteményeket, pl. a Bartók-Kodály népdalgyűjteményt. Az esetleges haszon a tulajdonos intézményeké lenne. (L. erró'l az igen fontos kérdésró'l 1946. évi július hó 2-i előterjesztésemet.) 5. Kiadna egy nagy magyar szótárt magyar nyelvészekkel együttműködve. Ezek részére az egyik ösztöndíjat fent kellene tartani. Az előkészületek svéd állami pénzből már megtörténtek. 6. Minden eddiginél nagyobb terjedelemben dolgozná fel a magyar nyelvet statisztikai szempontból. A gépek használatára vonatkozólag az engedély már megvan. 7. Feldolgozná a magyar nyelvet fonetikai szempontból. Meg vagyok győződve arról, hogy a fenti munka lehetővé tétele a stockholmi Egyetemi Magyar Intézetet a magyar szellemi életnek is jelentős tényezőjévé és ezenfelül nemzetközileg is igen fontos tudományos intézetévé tenné. Összefoglalóan javaslatom előnyeit a következőkben jelölhetem meg: a. Megtakarít évi 11 600 sv. koronát, b. a Kultuszminisztérium valutakeretének terhére előirányzott hiteleket 13 600 sv. koronával csökkenti, c. ugyanakkor az ittlévő magyar kutatók száma változatlan marad, sőt esetleg emelkedhetik és az ösztöndíjasok életnívója is jobb lesz. d. Az Intézet nagyszabású munkát fejthet ki és ez bizonyára a svédeket arra ösztönözné, hogy az Intézetet nagymértékben támogassák, ami közvetve szintén a magyar szellemi élet megsegítése. Tisztelettel kérem Miniszter Urat, hogy szíveskedjék javaslatomat elfogadni. Lotz János egyet. rk. tanár, a Stockholmi Egyetemi Magyar Intézet igazgatója Tisztázat. UMKL-XIX-I-l-e, iktatószám nélkül Az irathoz csatlakozik Lotz János feljegyzése Böhm Vilmos követtel való nézeteltéréséről az együttműködés kérdésében. Böhm Vilmos ugyanekkor (XIX-I-l-e, 1947-58.293) írt jelentésében javasolja Lotz János leváltását és hazahívását. Ennek nyomán a VKM és a KÜM tárcaközi értekezleten foglalkozott az üggyel s olyan álláspontot foglalt el, hogy dr. Lotz János mint az Egyetemi Magyar Intézet igazgatója, bár magyar kiküldött, de svéd illetékességi körbe is tartozik, így a magyar követ és az