Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
Kerékgyártó József és Tar László főiskolai hallgatók, kedvezményezettek, beiratkoztak a római Képzőművészeti Akadémiára és látogatják az előadásokat, ezen felül részt vesznek vezetéseinken. Rajtuk kívül itt lakik Matos Lajos volt ösztöndíjas szobrász, aki kenyérkereset mellett is komolyan dolgozik, Lévay Tibor ugyancsak volt ösztöndíjas festő, aki Pinturicchio monográfiáján dolgozik. Művészeink komolyan készülnek a május végén tartandó hagyományos akadémiai kiállításra. Az a tervem - amennyiben felsőbb hatóságaim is helyeslik -, hogy ezúttal a Római Magyar Akadémia kiállításán minden Rómában élő számottevő magyar művész állítson ki. Erre annál inkább szükség van, mert a két állami ösztöndíjas nem tud megtölteni egy kiállítást. Jelentem, hogy Sziénai Szent Katalin születésének hatszázadik évfordulójára festészeti pályázatot hirdettek. Részt vehetnek benne nemcsak olasz művészek, hanem az itt élő idegen festők is. A feltételek igen szabadok, határidő 1947. július 31. Első díj 500 000 líra, második 300 000, harmadik 150 000 líra. A zsűri elnöke Giulio Andreotti volt (néhány napja meghalt). A pályázat nyilvános. Az olasz miniszterelnökség sajtóosztálya hivatalosan szólította fel az Akadémiát a részvételre. Kihirdettem és kb. négyen: Breznay József, Reigl Judit, Böhm Lipót és Zugor Sándor pályáznak is. Hogy ne induljanak hátránnyal, felkértem Vayer Lajos ikonográfust, hogy számoljon be nekik S. Szent Katalin ábrázolásairól, történeti és karakterológiai képet adva róla, és Szauder József irodalomtörténészt, hogy a hősnő és reformátor Jeanne D'Arc-szerű alakját az irodalmi források alapján rekonstruálja számukra. Az a felfogásom, hogy részvételük mindenképpen hasznos lesz, még ha a nagy versenyben le is maradnak. Az Intézet tudományos programjába minden rendelkezésünkre álló erővel belefogtunk. Lekötöttem a következő évre történő leszállításra Dr. Florio Bánfi nagyjelentőségű kiadványát, a Vatikáni Könyvtár legfontosabb fondoja magyar anyagának feldolgozását. Még komolyabb gondukat jelenti a magyar szabadságharc 100 éves évfordulójának méltó megünneplése azon tervezet alapján, melyet Miniszter Úrnak volt szerencsém benyújtani. Jelen pillanatán a szabadságharcra és az olasz risorgimentóra vonatkozó témákon az Intézetben és az egyetemi magyar intézetben öten dolgoznak. Dr. Pásztor Lajos Frigyes Gusztáv és Garibaldinak levelezése után Kossuth Lajos, Gál Sándor, Klapka, Krivácsy és Türr olaszországi szereplésére vonatkozó leveles anyagot gyűjti és fogja publikálni sorozatosan. Dr. Vayer Lajos az egykorú olasz képes újságokban és élclapokban kutat magyar képanyag után. Szauder József IppoIito Nievo életregénye alapján a risorgimento polgári eszméjének kialakulását készül elemezni. Az egyetemen Maggiore kisasszony és Soldatich kisasszony dolgoznak fel (mint tesi di laureat) a magyar szabadságharcra vonatkozó anyagot. Az előbbi Cavour piemonti újságjának magyar tárgyú cikkeiről, az utóbbi pedig Mazzini római újságjának hasonló anyagáról készít dolgozatot. Mindketten azt vizsgálják, hogy milyen volt a visszhangja ezeken a lapokon keresztül a magyar szabadságharcnak. Ugyanők kutatásokat folytatnak, az egész hírlapanyagot fel fogják dolgozni. E szervezett munka már eddig is komoly anyagot tudott felkutatni. Elengedhetetlenül szükséges lenne a
