Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

I. KEZDEMÉNYEZÉSEK A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A MAGYAR KULTÚRA NEMZETKÖZI MEGISMERTETÉSÉRE

Eredményesebb volna tehát egy ilyen vagy ehhez hasonló irodalmi folyóiratot Magyarországon kívül jelentetni meg. Erre legalkalmasabb helynek Genf látszik. Mint említettem, több alkalommal beszélgetést folytattam Gilbert Trolliet úrral, a Présence című genfi folyóirat főszerkesztőjével és kiadójával. A lap, amely Svájc egyetlen francia nyelvű irodalmi folyóirata, jelenleg nehézségekkel küzd, és a kiadó szívesen elfogadna magyar támogatást. Ebben az esetben erős befolyással lehetnénk a lapra, amelynek azonban semmiképpen sem volna szabad feltűnő magyar irányzatot követni, hanem meg kellene elégednünk azzal, hogy szabad teret kapunk értékeink bemutatására és igazságunk tárgyilagos feltárására. Ezt csak segítené a főszerkesztőnek az az őszinte állásfoglalása, hogy európai érdeklődésű folyóiratot szeretne talpraállítani, együttműködésben különösen a dunavölgyi népek íróival. A megoldás - tekintve a dolog bizalmas voltát - leghelyesebben az volna, ha delegáltatnék valami svájci kulturális posztra egy olyan magyar írót, aki munkáját és jövedelmének egy részét is erre áldozná. A folyóirat kiadási helyéül Genf azért kínálkozik alkalmasnak, mert központi fekvésénél fogva Európa csaknem minden országát innen lehet elérni. Egy Párizsban megjelenő hasonló folyóirat elveszne a száz és száz francia folyóirat között: Anyagi elszámolásként legyen szabad még a következőket idefűznöm. 1946. november 20-án a kultuszminisztérium előrelátható költségeimre kiutalt 12000 forintot. Ezt az összeget - mivel, mint említettem, költségeimről Svájcig a Comité gondoskodott - soknak tartottam s azért abból mindössze 2000 forintot vettem fel, a többit a kultuszminisztériumban letétbe helyeztem azzal, hogyha esetleg szükséges lesz, később fogok kérni belőle. Olaszországból Svájcba visszatérve a Schweizerische Volksbank értesített, hogy franciaországi költségeimre 3635.57 svájci frank áll rendelkezésemre. Mivel tudtam, hogy Párizsban rokoni és baráti körök fogadnak és célom mindenképpen a takarékoskodás volt, napidíjat nem számítottam fel és csupán legszükségesebb költségeimre vettem fel 1000 svájci frankot, kérve a bankot, hogy a többi összeget utalja vissza a minisztériumnak Budapestre. Feladatommal járó költségeimet az idő rövidsége miatt még nem számoltam össze, nem hiszem azonban, hogy ezek lényegesen meghaladják a felvett 1000 svájci frankot. Megköszönöm Miniszter Űr bizalmát, s kérem fogadja őszinte nagyrabecsülésemet. Illyés Gyula s.k. Másolat. UMKL XIX. I-l-e 1947-44755 Illyés Gyula franciaországi tárgyalásaihoz a VKM kikérte a Minisztertanács hozzájárulását, amit 1946. december 6-án az MT jóváhagyott. (UMKL XIX. I-l-e 1946-138815) Az író ekkor már elutazott. Keresztury Dezső miniszter november 15-én rövid felkérő levelet írt Illyés Gyulához (UMKL XIX. I-l-e 1946-132524), ami a többek között az alábbi feladatot tartalmazta: „Megbízom, hogy ismeretségének felhasználásával a francia szellemi élet vezetőivel együttesen megvitassa annak módját, mint lehetne a két ország írói, költői és értelmiségi körei között gyakoribbá tenni az érintkezést, és mit kellene tenni annak érdekében, hogy a megújult Magyarország híre s neve értékének megfelelő mértékben ismeretessé váljék Franciaországban és a francia irodalomban."