Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

I. KEZDEMÉNYEZÉSEK A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A MAGYAR KULTÚRA NEMZETKÖZI MEGISMERTETÉSÉRE

Magam is mélyen átérzem annak a fontosságát, hogy országunknak a külfölddel való művelődési kapcsolatai minél hatékonyabban kimunkáltassanak. Ennek érdekében különös súlyt helyezek arra, hogy a külügyi szolgálat külképviseleti szervei, a külképviseletek vezetői, valamint a külképviseletek kulturális előadói, az illető országokban működő magyar közoktatásügyi szerveket és közegeket hivatásszerű munkájukban minden rendelkezésre álló módon és eszközzel segítsék és támogassák és velük együttműködjenek. A külföldön működő vagy külföldre kiküldendő magyar közoktatásügyi szervek viszont ugyanilyen szellemben instruálandók volnának, hogy munkájukat az illető országbeli magyar külképviselet vezetőjének felügyelete és irányítása mellett a külképviseletekkel és azok kulturális előadóival mindenkor a kölcsönös együttműködés és összhang szellemében végezzék, hogy ezáltal a külfölddel való művelődési kapcsolataink kiépítésére irányuló, megfelelően koordinált együttes magyar munka minél gyümölcsözőbb lehessen. A miniszter helyett: Bolgár Tisztázat. UMKL-XIX-I-l-e, 1946-131.266 3 Budapest, 1946. március 31. A VKM X. ÜGYOSZTÁLYÁNAK FELJEGYZÉSE A VKM ELNÖKI ÜGYOSZTÁLYA RÉSZÉRE A KÜLFÖLDI MAGYAR INTÉZETEK FENNTARTÁSÁRÓL Az 1466/1946. eln. számú rendeletre a keb. X. ü.o. a következőket jelenti: A fent hivatkozott rendelet a keb. X. (Külföldi Kulturális Kapcsolatok) ügyosztályt annyiban nem érinti, mert az ügyosztály alá rendelt külföldi kulturális intézmények beosztott tisztviselői nem képeznek önálló státust, hanem kinevezés, illetve megbízás alapján középiskolai és főiskolai tanárokból, valamint a tanügyi és egyetemi státusba tartozó tisztviselőkből kerülnek ki. Az ügyosztály a maga részéről nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a múltban úgyszólván valamennyi európai államban működött magyar kultúrintézmények (kultúr- és egyetemi intézetek, tanszékek, lektorátusok és könyvtárak) tevékenységüket, amelyre a demokratikus magyar kormányzat maga is nagy súlyt helyez, ismét felvegyék és általuk a magyar kultúra a külföldi szellemi áramlatokba ismét bekapcsolódhassanak. A múltban működött külföldi kultúrintézményeinkegy része a háború folytán működését beszüntette és tevékenységét csak a diplomáciai kapcsolatok felvétele után