Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
Fentiek szerint tehát valamennyi függőben lévő kulturális ügy halasztást szenved. A többi kulturális attasénál tett látogatásaim kitűnő alkalomnak mutatkoztak különféle információk beszerzésére, melyek, miután ők nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek (többen közülük hosszú évek óta vannak ebben a beosztásban), esetleg haszonnal járnak majd kultúrkapcsolataink kiépítésénél. Legérdekesebb beszélgetéseimről 3 drb feljegyzést mellékelek. Egybehangzó vélemény szerint a VOKSZ hatalmas adminisztrációval rendelkező intézmény, mely ennélfogva lassan dolgozik. Sok esetben pedig intézkedési lehetősége sincs, hanem csak közvetítői és véleményadói szerepre szorítkozik. így pl. a sportügyeket az Országos Sporttanácshoz, a művészetieket pedig a Művészeti Tanácshoz kell felterjesztenie és azok döntenek végső fokon ezekben a kérdésekben. A szláv országok kultúrattaséi is megegyeznek abban, jóllehet ők az össz-szláv dolgok iránti igen nagy érdeklődés miatt kedvezőbb helyzetben vannak - hogy a VOKSZ-szal dolgozni nagyon nehéz. Megállapítható továbbá az a tény, hogy a VOKSZ természetes partnerének az egyes országokban lévő és a szovjet kulturális kapcsolatokat ápoló egyesületeket tekinti, és elsősorban ezekkel kíván együtt dolgozni. Egyedül a csehszlovák kulturális attasé van abban a kedvező helyzetben, hogy a VOKSZ és a Csehszlovák-Szovjet Művelődési Társaság összes ügyeit ismeri, mert a levelezést ő közvetíti, és bizonyos mértékig irányítani tudja azokat. A szovjet-magyar kultúrkomplexum egyik legfontosabb problémája a tudományos kapcsolatokat kiépíteni. Mint a Catala francia sajtó és kulturális attaséval való beszélgetésemről készült és mellékelt feljegyzésemből kitűnik, ezek azok a kapcsolatok, melyek aránylag a legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobb eredményt produkálják és későbbi másféle kapcsolatoknak lehetnek kiindulópontjává. Catalával kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy ő van a legrégebben a Szovjetunióban az összes kultúrattasék között, és szakmáját kitűnően érti. Legcélszerűbbnek látszik magyar és szovjet tudósok összehozása. A levelezést gyakran követi meghívás, különösen akkor, ha a magyar tudós oroszul tud előadni. A tudósok levelezése egyúttal elősegíthetné a könyvcsere lehetőségét is. Hasonló intézetek állandó csereviszonyba léphetnek. Nem tudom, hogy a Lenin Könyvtár és Bibliográfiai Központ csereviszonya jelenleg milyen stádiumban van, de eddig tudomásom szerint nagy sikerrel nem járt. A közvetlen csere jobbnak látszik. Ennek megvolna az az előnye is, hogy egy szakmabeli könyvek Magyarországon is egy könyvtárban, egy intézetben lennének találhatók. A szépirodalmi könyvek cseréjét részben a Szovjet írószövetséggel lehetne lebonyolítani. Bemutatkozó látogatásom alkalmával azonban sikerült tőlük 16 drb. újonnan megjelent könyvet kapnom. Egyúttal megbeszéltem velük, hogy amennyiben nagyobb számú könyvet küldünk nekik, úgy ők is megfelelő módon fogják azt viszonozni. A Szovjet írószövetség február elején rendez egy könyvkiállítást. Érdeklődésemre azt válaszolták, hogy szívesen látnának ott magyar könyveket is. Megtudtam, hogy erre a célra a szomszéd államok hatalmas mennyiségű könyvet küldtek el nekik. 15 Dokumentumok