Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

78/B Moszkva, 1946. december 21. SZEKFŰ GYULA MAGYAR KÖVET ÁLLÁSFOGLALÁSA A TERVEZETT MAGYAR INTÉZET FELÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS A SZOVJET-MAGYAR TUDOMÁNYOS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉRŐL Újra áttanulmányozva az ez ügyben vett rendeleteket és a közoktatásügyi miniszter úr pro memóriáit és egyéb szövegeit, az egész elképzelésben egy alapvető tévedést látok, ami lehetetlenné teszi a tervek ilyetén megvalósítását. Az eredetileg Collegium Hungaricum, majd Magyar Intézet, végül Czinkótszky tanácsos úr nyári látogatása óta Kabinet néven tervezett intézmény a közoktatásügyi miniszter úr és a Külügyminisztérium elképzelése szerint még mindig olyan feladatokat látna el, aminőket a Nyugaton alapított régi Collegium Hungaricumok. Márpedig ilyennek alapítása a Szovjetunióban lehetetlen. Megállapításaim szerint egyetlen államnak sincs ilyen intézete, még a cseheknek sem, s azon feladatokat, melyeket mi egy Magyar Intézethez fűzünk, s amelyek kétségtelenül igen fontosak, egyik nép sem egy intézet által, hanem a legkülönbözőbb eszközökkel látja el. Elsősorban attaséival, sőt követségeiken külön kultúrosztályokkal. Az úgynevezett kabinet, melynek felállításáról az említett miniszteri tanácsos úr Szvetlov miniszterhelyettes úrral tárgyalt, nem alkalmas ezen feladatok vállalására. Kabinet annyi, mint egy önálló tanszékkel és több másodrendű, tanszék nélküli tanárral rendelkező tanár (mondhatnók főtanár) intézetében a tudós (tanár) alkalmazása bizonyos tudományágakra egy-két asszisztenssel és esetleg külön könyvtárral. Ezen tudósnak tehát bele kellene illeszkednie az intézetbe, s ugyanoly tudományt kell művelnie, mint az intézetet igazgató (fő) tanár. Ha tehát a leningrádi finnugor tanszék mellett alapítjuk a kabinetet, oda csak finnugor tanárt és asszisztenst küldhetünk, s akik ott a közoktatásügyi miniszter Pro memóriájában felsorolt feladatok közüla2.-4.-etés 7.-et egyáltalában nem végezhetik. Lehetővé lesz nekik az 1., de valószínű, hogy a magyar nyelv teljes ismeretlensége és az orosz diákok elfoglaltsága és kötött tanrendje miatt jó, ha egy-két hallgatót kapnak. Lehető lesz az 5. és 6., idővel, a közlekedési viszonylatok javulásával, de persze csak ha az illető urak érteni fognak az 5. és 6.-hoz. A tizenöt magyar ösztöndíjas jelenleg tizennégy különböző szakhoz tartozik, s így egy finnugor kabinet alá alig rendelhető értelmes módon. Szvetlov miniszterhelyettes és Csemodanov professzor legújabban leplezetlenül kifejezték, hogy külön magyar kabinetnek nem látják célját, mert hallgatók úgysem igen lesznek. Nézetem szerint finnugor kabinetet mégis lehetne alapítanunk, de akkor le kell számolnunk azzal, hogy ott egy-két finnugor tudós magántudósként fog dol-