Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1 A VKM iratai között igen sok olyan dokumentum található, amelyben kiadók, filmrendezők, írók, művészek kérnek támogatást külföldi kapcsolataik felújításához, illetve külföldi útjukhoz. A VKM illetékes ügyosztálya több esetben sikeresen eljárt az ez időben szükséges SzEB engedély megszerzése, néhány[dolláros utazási segély biztosítása ügyében. Az iratok között csak elvétve lehet találni utalást arra, hogy ezek az utak megvalósultak-e, s ha igen, milyen eredménnyel jártak. Hely hiányában ezeknek az iratoknak a köréből nem tudtunk válogatni. 2 Lásd Illyés Gyula 12/A szám alatt közölt útijelentését. 3 Lásd Heltai Jenő 49 szám alatt közölt levelét. 4 Lásd Teleki Géza 53 szám alatt közölt táviratának jegyzetét. 5 A nemzetközi kulturális kapcsolatokkal foglalkozó szervek ismertetését „A magyar állam szervei 1944-1950" c. lexikon adatai alapján közöljük. Közgazdasági és Jogi Kiadó 1985. A kötet az Új Magyar Központi Levéltár szakmai gondozásában jelent meg. 6 Itt kell megemlítenünk két szervet, amelyek ezidőben jelentős mennyiségű levelezést bonyolítottak le, s amelyek iratanyaga a VKM és a KÜM iratai között megtalálhatók. A VKM felügyelete alatt működött az Országos ösztöndíjtanács, amelynek feladata volt - más kötelezettségei mellett - a külföldi ösztöndíjasok személyének kiválasztása, beszámoltatása. Az Ösztöndíjtanács az 1927. évi XIII. tc. értelmében alakult, s működését némi módosítással az 6400/1947. VKM sz. rendelet megerősítette. A közvetlen külkapcsolatokban nem vett részt, de azt munkájával támogatta. A KÜM felügyelete alatt már 1945 végén ismételten megalakult a Magyarok Világszövetsége, amely számos javaslatot tett kulturális vonatkozásban is. Ezek közül azonban realitás hiányában szinte semmi sem valósult meg. A Külügyminisztérium iratai között megtalálhatók irataik, leveleik. A KÜM állásfoglalásaiból az tűnik ki, hogy ezzel a szervezettel az adott korszakban a külkapcsolatokban kevéssé számoltak. 7 Lásd Cs. Szabó László 12/B szám alatt közölt útijelentését. 8 Lásd az 5. sz. jegyzetben jelzett forrásmunkát. 9 Lásd a 8. szám alatt közölt tervezetet. 10 A politikai szűklátókörűség dokumentuma az a levélváltás, amelyet aMűvészeti Tanács és a KÜM folytatott egymással a német nyelv használatáról a magyar irodalom nemzetközi propagandájában. 20/A—D szám alatt került közlésre. 11 Szabó Zoltán második levelét közöljük, ami valamiféle átmenetet képez a magán és a hivatalos levél között. Az ezt megelőző levél, amelyre hivatkozás történik, egyelőre nem került elő. 12 Lásd UMKL XIX-I-l-e 1946-127.892. sz. iratot, amely a kötetben nem került közlésre. 13 A Comité International pour le Piacement des Intellectuels nevű szervezetről van szó. Több helyen szerepel az iratokban. Bővebb információ a 48 szám alatt közölt irat jegyzetében található. 14 Lásd a 92 szám alatt közölt iratot. A beszédet Márffy Ödön kézírásos formában adta át a VKM jelenlévő vezetőjének. 15 Lásd a 94/A—C szám alatt közölt iratokat. Megjegyezzük, hogy a Párizsba látogató Pálffy György magánlevélben sürgette Ortutay Gyulánál a francia írók, különösen Aragon meghívását (UMKL-XIX-I-l-e 1947-80.934) 16 Lásd 78/A—B szám alatt közölt iratokat. Szekfű Gyula más jelentéseiben is foglalkozik a moszkvai Collégium Hungaricum létrehozásának terveivel. Ezek egy része ugyancsak megtalálható a kötetben. 17 Lásd Buday György 119 szám alatt közölt sajtóösszefoglalóját. Megjegyezzük, hogy a Szabad Nép 1948. január 18-i számában bírálta a tervezett londoni kiállítás anyagát. 18 A korai baráti kapcsolatokról tanúskodik a 183 szám alatt közölt jelentés a magyar kulturális de-