Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Budapest, 1946. június IS. A VKM EMLÉKEZTETŐJE BUDAPESTEN TARTÓZKODÓ VOKSZ-DELEGÁCIÓ RÉSZÉRE A MAGYAR-SZOVJET KULTURÁLIS KAPCSOLATOK ÁLLÁSÁRÓL (Pro Memória) (Magyar nyelven tíz, orosz nyelven hat példányban.) A Magyar Köztársaság Kormánya Magyarországnak a diadalmas Vörös Hadsereg által történt felszabadítása óta minden tőle telhetőt elkövet, hogy a Szovjetunió népei és a Magyar Köztársaság népe közötti barátságot kimélyítse és hogy kifejezésre juttassa a magyar nép háláját a Szovjetunió és annak nagy és bölcs vezére, Sztálin generalisszimusz iránt. Ennek a barátságnak egyik legfontosabb biztosítéka a Szovjetunió népei és a magyar nép közötti kulturális kapcsolatok ápolása. Ezen a téren is a Magyar Köztársaság kormánya nagy erőfeszítéseket tett, hogy a kulturális kapcsolatok, melyek a múltban az ismert körülmények következtében csak csekélyek voltak, kimélyüljenek, ami a magyar nép demokratikus fejlődésének egyik előfeltétele. A Magyar Köztársaság közoktatási kormányzata előtt ezen a téren nagy és nehéz feladatok állanak. Ezeknek a feladatoknak a megoldása a magyar kormány legtisztább és legjobb szándékai mellett sem képes mindig a saját erejéből, a Szovjetunió illetékes tényezőinek segítsége nélkül megoldani. A magyar közoktatásügyi kormányzat egyik legfontosabb feladata biztosítani azt, hogy az orosz nyelv tanítása, mely a múltban elhanyagoltatott a magyar iskolákban, meginduljon. Az orosz nyelvet bíró pedagógusok számára indult ugyan átképző tanfolyam, melynek célja alkalmassá tenni ezeket a pedagógusokat az orosz nyelv iskolai tanítására. Azonban a magyar kormány nem rendelkezik kellő segédeszközökkel, nincsenek orosz nyelvű tankönyveink, melyek segítségével az orosz nyelv tanítását igazán eredményessé lehetne tenni. Ha a VOKSZ a magyar kormány rendelkezésére bocsájtaná azokat a tankönyveket és olvasókönyveket, melyek segítségével az orosz nyelv tanítása a Szovjetunióban folyik, a kérdés hatalmas lépésekkel haladna a megoldás felé. Mennél többen bírják Magyarországon az orosz nyelvet, annál több olyan embert tudunk nevelni, aki fogékony a hatalmas Szovjetunió kultúrája iránt. A magyar tudományos élet meglehetős elzártságban fejlődött a Szovjetunió szomszédságában. Ennek az elzártságnak a megszüntetése a következő rendkívül fontos feladat, mely a demokratikus Magyarország közoktatási kormányzatára hárul. Az elzártság megszüntetésének egyik legalkalmasabb eszköze az, ha magyar kutató tudósok minél nagyobb számban kereshetik fel a Szovjetunió tudományos intézményeit, és folytathatnak ott tudományos kutató munkát. A magyar kormány harminc ösztöndíjat adományozott kutató tudósok számára azzal a céllal, hogy a Szovjetunió-