Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

továbbá Szent-Györgyi Albert füzeteit és Lóczy Lajos leveleit a két geológiai intézethez elküldöttem. Lassovszky professzor (Budapest, VIII. Bölcsészkar) megkeresése a szovjet-orosz csillagdákhoz az iratok között elkeveredett, kérném ó't értesíteni, hogy megkeresését újra küldje el az egyik futárpostával. Kérném Balázs Bélát értesíteni, hogy az itteni cigányszínház igazgatója az ő „Cinka Panna" című darabját csak év végére tudja műsorába beilleszteni, miként velünk közölte a darabot kissé túlságosan véresnek tartja, pedig most is van több véres darabja. Arról, hogy a darabhoz zenét Kodály Zoltán írt, nem tudott semmit. Mivel postai lehetó'ség alig van, bátorkodom a Minisztériumot ezekkel az egyébként közérdekű kérdésekkel, illetőleg üzenetekkel terhelni. Szekfű Gyula követ Tisztázat, UMKL-XIX-I-l-e, 1946-65584. A jelentés az MSzMT 1946. júliusi I. Országos Kongresszusára utal. Szekfű Gyula 1946 januárjától moszkvai követ, majd 1948 májusától nagyköveti címet kapott. Posztját 1948 szeptemberéig töltötte be. 69/B Moszkva, 1946. május 28. SZEKFŰ GYULA MOSZKVAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜM SZÁMÁRA A MAGYAR-SZOVJET KULTURÁLIS KAPCSOLATOK ÚJABB FEJLEMÉNYEIRŐL Április 29-i 12/Pol-1946. számú jelentésem óta több megbeszélés történt a VOKSZ vezetó'ivel, melyek alapján eló'bbi jelentésem egyes részei tárgytalanná váltak. A probléma szétágazó voltára tekintettel legyen szabad pontokba foglalnom alábbi jelentésemet. 1. A tudományos könyvcsere dolgában véglegesnek mondható megállapodás jött létre a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnökével, Volgin úrral, valamint az Akadémia történettudományi intézetének vezetőjével, Grjekov professzorral. Ennek értelmében ők megígérték, hogy csereképpen rendelkezésünkre fognak bocsátani minden olyan könyvet, melyet mi mint a magyar tudomány működéséhez szükségeset nekik megjelölünk az akadémia kiadványai közül. Elsősorban, miután őket is, miként minket, a történeti, őstörténeti, néprajzi és archeológiai kutatások érdeklik, csere ezen könyvekre korlátozódnék és később terjeszthető ki szükség szerint más tudományágakra, így elsősorban filozófiára és szociológiára. A természettudomány dolgában Szent-Györgyi Albert természettudományi akadémiájával akarnak érintkezésbe lépni, amelynek címét elkérték tőlem. Beleegyezésüket adták abba, hogy a fent említett ős-