Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
Kiadmányozott fogalmazvány, UMKL-XTX-I-l-e, 1946-26225 „K. Keresztury" Közvetlen válasz a jegyzékrenem ismeretes. Az első szovjet ösztöndíjasok - összesen nyolc fő -1946 végévelérkezett a Szovjetunióba, (lásd 88¡3 alatt közölt iratot) 68 Budapest, 1946. április 29. , SZENTMIHÁLYI JÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE A VKM X. ÜGYOSZTÁLYA SZÁMÁRA A SZOVJET-MAGYAR MŰVELŐDÉSI KAPCSOLATOK KIMÉLYÍTÉSE TERÉN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL A Szovjetunió és Magyarország közötti művelődési kapcsolatok a két világháború között politikai elzártáságunk következtében rendkívül csekélyek voltak. Az Országos Bibliográfiai Központ pl. mindössze négy intézménnyel - melyek közül három természettudományos intézet volt - állott összeköttetésben. Nyolc-tíz magyar intézménynek jártak a szovjet folyóiratok. A politikai elzártság következtében ezek a folyóiratok is majdnem kizárólag természettudományos jellegűek voltak. Magyar folyóiratot rendszeresen mindössze a permi és a kazáni egyetem egyes természettudományi intézetei kaptak. Közvetlen személyes kapcsolat a Szovjetunió és a magyar kulturális élet tényezői között alig alakulhatott ki. Amikor Magyarországnak az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozása után a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Szovjetunió között megszakadtak, a stockholmi Magyar Intézet útján történt ugyan kísérlet a kulturális kapcsolatok fenntartására, azonban ez csak jóindulatú emberek egyéni kezdeményezése maradt. A felszabadulás után az ideiglenes nemzeti kormány egyik legfőbb feladatának tekintette a Szovjetunió népei felé irányuló szimpátiánkat kimélyíteni, így a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban ügyosztályunk is minden tőle telhetőt elkövetett a kulturális kapcsolatok felvétele és kimélyítése érdekében. A Szovjetunió és Magyarország közötti kulturális kapcsolatok kiépítése terén különleges feladat hárult az 1945. év tavaszán megalakult Szovjet-Magyar Művelődési Társaságra. A Szovjet-Magyar Művelődési Társaság társadalmi egyesület, melynek hivatása és célja a Szovjetunió iránt érdeklődő magyar társadalom megszervezése és a kulturális kapcsolatok kiépítésének előmozdítása. A kulturális kapcsolatok kiépítése, azok felvétele azonban továbbra is állami feladat, és ezt a feladatot a vallás- és közoktatásügyi miniszter hivatott ellátni. A kulturális kapcsolatok két irányban építhetők ki: egyrészt a Szovjetunió népeinek kultúráját Magyarországon ismertetni, másrészt a magyar nép kultúrájával megismertetni a Szovjetunió népeit. Hogy ez a két fel-