Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
Budapest, 1945. június 9. A VKM Vm. ÜGYOSZTÁLYÁNAK BELSŐ JELENTÉSE A MAGYAR-SZOVJET MŰVELŐDÉSI TÁRSASÁG ALAKULÓ ÜLÉSÉRŐL Több előkészítő alakuló ülés után, 1945. évi június hó 9-én szombaton délután 4 órakor az egyetemi élettani tanszék amfiteátrális előadótermében tartotta végleges alakuló ülését a Szovjet-Magyar Művelődési Társaság. A magyar Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium részéről dr. Paikert Géza miniszteri tanácsos, a külföldi kulturális kapcsolatok ügyeit intéző VIII. ügyosztály főnöke és dr. Márkus István tanügyi titkár vettek részt az ülésen. Jelen voltak többet között: Zilahy Lajos és dr. Beznák Aladár, az előkészítő bizottság vezetői; Gyöngyösi János magyar külügyminiszter, Barulin és Grigorjev követségi tanácsosok és Aniszimov követségi sajtóattasé kíséretükkel, Molnár Erik népjóléti miniszter, Alföldi András, Navratil Ákos, Szekfű Gyula és Zelovich László egyetemi nyilvános rendes tanárok, Tildy Zoltán, Szakasits Árpád és Kovács Imre pártvezérek, Ortutay Gyula az MTI és a Rádió vezetője, Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója, Zathureczky Ede, a Zeneművészeti főiskola igazgatója, Kodály Zoltán, Pátzay Pál, Vedres Márk, Palló Imre, Sergio Failoni, Jemnitz Sándor, Háy Gyula, Gábor Andor, Cs. Szabó László, Dessewffy Gyula, gróf Károlyi István, gróf Széchenyi Zsigmond, Szálai Sándor, a „Népszava" külpolitikai szerkesztője, Cserépfalvi Imre, a Szikra irodalmi, nyomdai és kiadóvállalat vezetője, Csécsy Imre, Lányi Viktor, Bárdos Artúr, Baán Kálmán, Palágyi Róbert, Büki József, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Farkas Ferenc nemzetgyűlési képviselő és még sokan mások, akiknek a nevét hirtelenében már nem volt idő mind feljegyezni. A megjelentek mind a padsorokban foglaltak helyet, az asztalhoz egyedül dr. Beznák Aladár egyetemi ny. r. tanár, az élettani intézet vezetője ült, aki beszámolt az előkészítő bizottság munkájáról. Az első alakuló közgyűlés Zilahy Lajost bízta meg, hogy kezdeményezzen előkészítő tárgyalásokat az orosz hatóságokkal, illetve Vorosilov tábornaggyal és a magyar kormánnyal. Jelentős lépéssel vitte előbbre az ügyet az, hogy Szent-Györgyi Albert professzor megjelent Debrecenben és Zilahyhoz csatlakozott. Az orosz katonai hatóságok, különösen Vorosilov marsall megértő támogatásával sikerült tehergépkocsit és személyautót szerezniök, amelyen orosz katonai kísérettel élelmiszereket hoztak fel Budapestre a nélkülöző magyar írók, művészek és tudósok részére. Ebben a munkában is jó hasznát vették Ligeti Lajos Ázsia-kutató nyelvismeretének. A Társaság székhelyének elhelyezésére gróf Károlyi István felajánlotta a VIII. Szentkirályi utca 32/a. sz.a. palotáját, amelynek megsérült részeit időközben sikerült rendbehozatni. Ebben az Ybl Miklós által tervezett, reneszánsz stílusban emelt épületben 150-200 személy befogadására alkalmas előadóterem, klubhelyi-