Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

III. INTÉZKEDÉSEK, KEZDEMÉNYEZÉSEK NÉHÁNY KÜLFÖLDÖN ÉLŐ KULTURÁLIS SZEMÉLYISÉGGEL KAPCSOLATBAN. (FÜGGELÉK AZ ELSŐ RÉSZHEZ)

nyilatkozó szeretetet. Mindent meg fogok tenni, hogy körünkben, amennyire ez egyáltalán lehetséges, felejtse azt a súlyos veszteséget, mely nemcsak őt, hanem az egész magyar nemzetet érte. Kötelességemnek tartom azonban, hogy felhívjam a figyelmét az itthoni nehéz helyzetre, melyet magad is jól ismersz. Attól tartok, hogy az egyesült államokbeli jólét után, minden szeretetünk és igyekezetünk ellenére, mellyel itthon méltó elhelyezést és életszínvonalat kívánunk neki biztosítani, az ottani viszonyokhoz képest nehezebb életkörülmények közé fog kerülni. Azonban ettől függetlenül minden tőlem telhetőt előkészítek s bízzuk a döntést őrá. Amennyiben úgy határozott, hogy a nehézségek ellenére mégis jönni kíván, biztos lehet benne, hogy az egész nemzet szeretete fogja várni. Kiadmányozott fogalmazvány. UMKL.XIX.I-l-e, 1946- 26.211 „Miniszter úr aláírásával és kiadásával K. Paikert II. 21." A külföldi kulturális kapcsolatok ügyosztályának vezetője eredetileg olyan levéltervezetet készített, amely későbbre kívánta odázni Bartók Béláné hazatérését, A továbbiakban a VKM és a külföldimagyar szervek folyamatosan segítették a hazatéréssel kapcsolatos problémák megoldását. Bartók Béláné ¡946. december 13-án küldött táviratában (UMKL XIX. 1-l-e, 1946 -146.027) jelzi: „December 20-án érkezem Bécsbe. Köszönöm a segítséget." Bécsben a Collegium Hungáriáim kapott utasítást fogadására, s segítette Budapestre való továbbutazását. 55 Washington, 1946. április 11. A WASHINGTONI MAGYAR KÖVETSÉG JAVASLATA A KÜM SZÁMÁRA AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ TUDÓSOK DÍSZDOKTORRÁ AVATÁSA ÜGYÉBEN Az itt élő magyarok között számos értékes és komoly tudós van, akik közül többen igen magas állást töltenek be, rendkívül fontos munkát végeznek és nagy tekintélynek örvendenek. Ezeknek legnagyobb részét a régi Magyarországon uralkodó antiszemita rezsim nyomasztó atmoszférája indította arra, hogy külföldön keressék azt az érvényesülést, amelynek lehetőségét hazájukban nem találták meg. Az új Magyarország új, egészséges kulturális atmoszférájának demonstrálása céljából nagyon kívánatosnak tartanám, ha ezekkel a tudósokkal szemben országunk, hogy úgy mondjam: önkéntes erkölcsi jóvátétel útjára lépne azzal, hogy a magyarországi egyetemek ezeket a tudósokat díszdoktorukká választanák. Elsősorban - még az idei évben - a következő tudósokat hoznám javaslatba erre a célra: Kármán Tódort, a Californiai Institute of Technology professzorát, a kiváló aerodinamikust,