Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

BEVEZETŐ

Az 1948 eleji csehszlovákiai változások e téren éreztették hatásukat, bár korábbi baráti megnyilvánulások is tapasztalhatók voltak. E tekintetben érdekes a kötetben közölt és az 1947-es prágai VIT-en részt vett magyar kulturális delegáció fogadtatásáról szóló jelentés. Különleges színfolt a magyar kultúra és a palesztinai magyar zsidóság közötti kulturális kapcsolat kialakulása, majd megszakadása. Ennek történeti összefoglalását tartalmazza egyik dokumentumunk.

19 Itt csupán egy részletre szeretnénk felhívni a figyelmet. A magyar kultuszkormányzat által támogatott Magyar Intézet a jeruzsálemi egyetemen a térség zaklatott történetében apró epizód csupán. A VKM hivatalnokai zavarban lehettek, miként is nevezzék ezeket a kapcsolatokat. Ilyen iratmegjelölésekkel találkozunk: magyar-héber kapcsolat, magyar-palesztin kapcsolat, magyarzsidó kapcsolat. Az elsó' hivatalos iratok már 1946 elejéről datálódnak, s az érdemi kapcsolatok 1948 tavaszán szűnnek meg. A VKM és a KÜM szervei rendszeresen foglalkoznak a külföldön élő magyarság ügyeivel. Ebből bennünket a kiemelkedő kulturális személyiségekkel kapcsolatos iratok érdekeltek. Többször visszatérő téma az érdemes személyek kitüntetése, hazahívása. Többnyire a javaslatok maradtak fenn. Egyedül Bartók Béláné Pásztory Ditta hazatérése körüli általános gondoskodásról tudunk képet adni. Mindenesetre fontos az a körülmény, hogy a felszabadulás utáni politika igen pozitívan foglal állást e kérdésben. 1945 elejéről igen kevés irat maradt fenn. 1948 végéről pedig már kevés iratot tudunk közölni ebben a kötetben. Az iratok egy része már a későbbi évek eseményeit készíti elő, s már egy más korszakot jelez. Ezek közül csak olyat válogattunk be, amelyek a folyamatokra utalnak. 1948 második felétől némiképpen változik az iratok jellege is. Egyrészt még mindig bővülő kapcsolatokról adnak számot, másrészt már megjelenik az a kultúrpolitikai magatartás, ami később gátolta, tartalmilag korlátozta a kapcsolatok sokoldalú bővülését. E tekintetben nem tanulság nélküli a Művészeti Tanács és a KÜM 1948 március-májusi levélváltása a német nyelv használatáról a magyar irodalom külföldi propagálásában, valamint az 1948. évi Velencei Biennáléról készült római követségi jelentés.

20 A személyi felelősségvállalás csökkenéséről tanúskodik az iratokon megjelenő növekvő számú láttamozás. Mégis az a kép alakul ki, hogy az 1948-as centenáriumi év eseményei a nemzetközi kulturális kapcsolatokban egy elnyúló korszakváltozás kezdetét jelentik, szép intermezzót egy nehezebb korszak kezdetén. Meg kell említenünk, hogy Magyarország a felszabadulás után egyetlen nemzetközi kulturális szervezetnek volt tagja^ Nemzetközi Nevelésügyi Szervezetnek (BIE), ahol állandó képviselője]működött a háború alatt, s aki e mandátumát akkor is megőrizte, amikor 1944. március 19-e után megszakította hazai kapcsolatait. E kapcsolat és tagság erősen formai jellegű volt. Az első igazán jelentős és nemcsak kultúrpolitikai, hanem külpolitikai jelentőségű eredmény az volt, hogy 1947-ben hosszú előkészítő munka eredményeként, a volt ellenséges országok közül elsőként Magyarország lett az UNESCO teljes jogú tagja. Bár Magyarországot Vámbéry Rusztem washingtoni 2 Dokumentumok