Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
II. NEMZETKÖZI KULTURÁLIS SZERVEZETEK ÉS MAGYARORSZÁG
állandó igazgatója, Dr. Julián Huxley ez okból támadás tárgya volt is, s az ellentéteket csak úgy sikerült kiegyenlíteni, hogy Dr. Huxley lemondott arról, hogy hivatását megbízatásának végéig teljesítse. Miként az a Mexikói Egyesült Államok elnökének Miguel Alemánnak az ünnepélyes megnyitó ülésén tartott beszédéből is kitűnik, a konferencia lényegében politikamentes volt és az UNESCO szerepét a békeszeretet alapjául szolgáló erkölcsi felfogás megteremtésében látta. Ezen általános apolitikus hangulatot csupán az ausztráliai delegátus zavarta meg, amikor Ausztria felvétele ellen felszólalt. Felszólalása azonban nyomban kritikát váltott ki a Dél-Afrikai Unió és az Egyesült Államok képviselője részéről. Magyarország felvételi kérelmének tárgyalására november hó 7-én került sor. A titkárságnak előzetes közlése szerint az ez alkalommal tartandó beszédnek szövegét már két nappal előbb kellett bemutatni, hogy az francia és spanyol nyelvre fordítható, valamint a sajtóval idejekorán közölhető legyen. Sajnálatomra a Miniszter Úrnak 455/pol. res./1947. számú utasítását csak néhány órával a magyar ügy tárgyalása előtt kaptam meg. Részint ez az oka, hogy a Miniszter Úr utasításának csak részben tudtam megfelelni, amennyiben beszédem mellékelt eredeti szövegében az első oldalon egy mondatot szúrtam be a háborús uszítás ellen. A Miniszter Úr utasításának azt a részét, amely a háborús uszítást ellenőrző bizottság alakítására, valamint az UNESCO tömegtájékoztatási osztályára vonatkozik, a felvételünkért köszönetet mondó beszédbe ugyan nem foglalhattam be, minthogy ez a beszédnek alaphangjával ellenkezett volna, de utasítottam Ferenczit, hogy mihelyt az általános vita során erre alkalom nyílik, az említett indítványt megfelelő indokolással terjessze elő. Beszédemnek eredeti angol fogalmazványát, valamint annak a konferencia jegyzőkönyvében megjelent francia fordítását nagy B. alatt bátorkodom idecsatolni. A köteles szerénység sem akadályozhat meg abban, hogy a magyar ügynek és igénytelen beszédemnek a mexicói sajtóban történt méltatását az El Universal és az Excelsior megfelelő példányainak nagy C alatti melléklésével ne igazoljam. E közlemények bizonyítják, hogy a magyar ügy nagyobb rokonszenvet váltott ki, mint az ugyanakkor felvételre kerülő többi három államnak az ügye. Egyébként mexikói tartózkodásom alatt az ottani magyarság két ízben is vendégül látott, és ez alkalmakkor igyekeztem a mai demokratikus Magyarország problémáit megmagyarázni, miként ez a nagy D. alatt ide mellékelt hírlapi közleményekből is kitűnik. Tekintettel a mexikói magyarságnak viszonylag kedvező gazdasági helyzetére, felkértem őket, hogy szülőhazájuknak lehetőleg nyújtsanak segítséget..." „Magyarországnak az UNESCO-ba történt felvétele természetesen a szervezet költségeihez való hozzájárulást von maga után. Erre vonatkozólag nagy E. betű alatt csatolom Ferenczi Edmondnak ma érkezett levelét. Megjegyzem egyébként, hogy a hozzájárulás kétségkívül előnyökkel is jár. Mexikói tartózkodásom alatt volt alkalmam az UNESCO újjáépítési osztályának vezetőjével, Drzewiecki úrral tárgyalásokat folytatni s egy ízben őt és feleségét az ottani magyar vendéglőben ebédre is meghívtam. Tőle értesültem, hogy Magyarország remélhet még ez évben némi segélyt, nevezetesen 2-4 laboratóriumi berendezést, magyar diákok részére ösztöndíjak engedélyezé-
