Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

II. NEMZETKÖZI KULTURÁLIS SZERVEZETEK ÉS MAGYARORSZÁG

2. E bánásmód legkézzelfoghatóbb jele az az ígéret, amelyet, mint már december 19-i jelentésemben közöltem, De Blonay az UNESCO segélyügyi és helyreállítási szakosztályával egyetértőleg tett. Azt javasoltam ugyanis, hogy küldjön ki az UNESCO Magyarországra szakértőt és az személyesen győződjék meg a magyar tudományos élet helyzetéről, a klinikák és laboratóriumok szükségleteiről, a modern szakkönyvek hiányáról, a művészek és írók helyzetéről, de ugyanakkor a magyar kulturális újjáépítés igen tiszteletreméltó eredményeiről is. 3. A harmadik eredmény az, hogy a segélyügyi szakosztály beiktatta munkatervébe Magyarországot. Ennek az az előzménye, hogy részint Wilson helyettes vezérigazgatóval, aki a segélyügyi szakosztály felügyeletével van megbízva, részint magával a szakosztály vezetőségével tárgyalásokat folytattam, és a Párizsban rendelkezésemre álló adatok alapján ismertettem a magyar kulturális és különösen a tudományos élet súlyos helyzetét és szükségleteit. Erre felkértem, hogy a legrövidebb időn belül részletes jegyzékeket juttassunk el a segélyügyi szakosztályhoz a magyar kívánalmakról. Ez a jegyzék megelőzheti a kiküldendő szakértő jelentését. A de facto tagként való elismerésből folyik az is, hogy De Blonay osztályvezető megbízott, hogy szervezzem meg az UNESCO állandó magyarországi nemzeti bizottságát. Az erre vonatkozó előterjesztést rövidesen megteszem. Jelentem még, hogy Huxley vezérigazgató elutazása előtt szóbelileg meghívta Magyarországot az 1947 novemberében Mexico Cityben tartandó második közgyűlésre azzal a megjegyzéssel, hogy biztosra veszi, akkor már Magyarország nem megfigyelőt, hanem teljes jogú delegátust küldhet. Még egyszer mély tisztelettel felhívom Miniszter Úr figyelmét az 1946. december 19-én kelt A. jelű jelentésemben foglalt ama javaslatomra, hogy a hat UNESCO szakosztály mindegyikéhez sürgősen magyar jegyzéket kellene beadni. Ismét kérem Miniszter Urat, méltóztassék felhatalmazni arra, hogy az erre vonatkozó tárgyalásokat a külügyminisztérium kulturális osztályával, valamint a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal lefolytathassam. Véleményem szerint március 1-jéig valamennyi jegyzéket át kell nyújtani. Boldizsár Iván a magyar kormány megfigyelője az UNESCO mellett Tisztázat, UMKL-XIX-J-l-k, 1947-60010/6.