Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
II. NEMZETKÖZI KULTURÁLIS SZERVEZETEK ÉS MAGYARORSZÁG
lenne a kapcsolatok intenziválódása tekintetében. Szó lehetne művészcseréről, esetleg az Opera idejöveteléről stb. Megemlítem, hogy megtekintettem a Stockholmban megnyílt mezőgazdasági árumintavásárt, mely a gazdasági mechanizálódás legkitűnőbb eredményeit tükrözi viszsza. Erre vonatkozólag az összes fellelhető brosúrákat és prospektusokat összeszedtem s a legközelebbi stockholmi küldemény eljuttatja hozzám, hogy ezt illetékes faktorok rendelkezésére bocsáthassam. Ezen kiállításon visszatükröződött a svéd mezőgazdaság rendkívül indusztriált és villamosított mivoltán felül az a számunkra még elképzelhetetlen magas szociális nívó, melyen a mezőgazdasági munkások élhetnek. Amidőn beszámolómat lezárom, újból köszönetet kell mondanom azoknak - elsősorban Keresztury kultuszminiszter úrnak -, akik lehetővé tették számomra azt, hogy e rendkívüli élményben részem lehetett. Bárcsak sikerülne ezt szerény erőimmel a jövőbeli működésemmel is viszonoznom. Pótlólag még tisztelettel megemlítem, hogy a Pen Clubnak kongresszuson előterjesztett határozati javaslatunk szövegét Böhm követ úr megküldte a román, bolgár és jugoszláv követeknek azzal a kísérőlevéllel, hogy ily módon mi is képviseltük az ő szellemi érdekeiket. Ottlétemig a román követtől jött válasz: közölte, hogy rendkívül örül ennek, köszöni és az ügyet felterjesztette Bukarestbe, mint az országok között fennálló barátságos viszony egyik jelentősebb eseményét. Passuth László Tisztázat, UMKL XIX-I-l-e 1946-95035 35 Budapest, 1947. július 4. PASSUTH LÁSZLÓ BESZÁMOLÓJA A VKM SZÁMÁRA A ZÜRICHI PEN KONGRESSZUSRÓL Alantiakban bátor vagyok a június 1 .-június 30. között lefolyt külföldi tanulmányutammal kapcsolatban összefoglaló jelentésem megtenni: Mint a Magyar Pen Club egyik delegátusa már a XIX. zürichi világkongresszus megnyitásának napján módomban állt felvenni a kapcsolatokat azokkal a személyiségekkel, akiket előző évben Stockholmban megismerhettem. Megállapíthatóan igen kedvező hatást váltott ki, hogy a Magyar Pen Club a kongresszuson szép számú képviselővel jelentkezett. Heltai Jenő személyét különösképp nagy tisztelet vette körül. Már az első estén kialakult azoknak a kimagaslóbb irodalmi, vagy irodalompolitikai személyiségeknek szerepe, akiknek nyilatkozatai, jelentkezési formái domi-