Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

vezetője, nemcsak az oda beosztott alkalmazottaknak, hanem a szabadművelődési ügyvezetőknek is - ilyen minőségükben - hivatali főnöke. Tisztázta a közöttük fennálló szolgálati viszonyból fakadó jogokat és kötelességeket. Pontosan felsorolta a különböző munkakörök ellátása kapcsán előálló ügyviteli és egyéb teendőket. Rámutatott a helyes munkaköri megosztás és munkaközösségi módszer szükségességére és előnyeire. Végül az államsegély engedélyezésének és beszüntetésének feltételeire és módjaira. Különös nyomatékkal hívta fel az értekezlet a felügyelők figyelmét a szabadművelődési ügyvezetők személyének kiválasztása kapcsán tanúsítandó körültekintésre, hogy e fontos őrhelyekre valóban a feladatkör ellátására alkalmas és arra elhivatottságot érző egyének kerüljenek. A helyi tanácsok ügyrendjének láttamozása kapcsán különös gondot fordítanak arra, hogy ezek az ügyrendek az országos és kerületi tanács ügyrendjében kifejezésre jutott elvekhez igazodjanak és a helyi viszonyoknak megfeleljenek. Ezek után az értekezlet rátért a szabadművelődési felügyelő ama teendőinek megbeszélésére, amelyek részére a főfelügyeleti jogkör gyakorlása kapcsán mutatkoznak. Tájékoztatást kaptak a szabadművelődési felügyelők arra nézve, hogy a főfelügyeleti hatáskörben miként szerezzék meg a társadalmi szervezetek szabadművelődési intézményeinek vezetőitől a fenntartó szervezetek tudomásával azokat az adatokat, amelyek a kerület évi munkatervének összeállításához és a végzett munkáról szóló beszámoló jelentéshez szükségesek. Tárgyalta az értekezlet a szabadművelődési intézmények meglátogatásának módját, a szerzett tapasztalatok felhasználásának és alkalmazásának mikéntjét és a látogatása alkalmával szerzett tapasztalatokról szóló és a vallás- és közoktatásügyi miniszternek teendő jelentést mindama hiányok pótlása és a hibák orvoslása, mind pedig az intézmények nevelésében mutatkozó módszerbeli előnyök értékesítése szempontjából. Minden egyes ügykör ellátásával kapcsolatban felmerült teendők megvitatása során rámutatott az értekezlet a felügyelőnek a kerületi szabad művelődési tanáccsal való együttműködésének fontosságára és mikéntjére. Továbbá a helyi tanácsoknak a munkába való bekapcsolása lehetőségeire és fontosságára. Az értekezlet úgy határozott, hogy a helyi tanácsok csak akkor állíttassanak fel, amikor az ügyvezető megbízatása már megtörtént. Ezek után rátért az értekezlet a könyvtári kérdések megbeszélésére, bár a mai gazdasági viszonyok a népkönyvtári hálózat kiépítését nagymértékben gátolják és majdnem lehetetlenné teszik. Mindazonáltal ötletességgel, ügybuzgósággal, a könyvtárak iránti érdeklődés felkeltésével sok minden valósítható meg. Szatmár vármegye példája mutatja - ahol egyes községek lakói, tehetségük szerint, ki egy-két deci olajjal, ki liszttel, tojással, tarhonyával és egyéb élelmiszer adományozásával járult hozzá a népkönyvtár megalapításához. Az így összegyűjtött élelmiszert központilag értékesítették és az összegen könyveket vásárolt[akj. Ismertette az értekezlet a körzeti könyvtárak felállításának tervét és jelentőségét. Az ügyosztály közölte, hogy kb. 1200 teljesen megsemmisült könyvtár alapjait veti meg könyvek adományozásával. A felügyelő és ügyvezető meg a helyi tanácsok feladata lesz a község lakóinak áldozatkészségét biztosítani a fejlesztés érdekében. A rendszeres és tervszerű oktatással, neveléssel általános műveltséget nyújtó szabadművelődési intézmények gyűjtőneve: szabadiskolák. Ezeknek a szabadiskoláknak védelmet kíván nyújtani a vallás- és közoktatásügyi miniszter oly módon, hogy elnevezésük használatát és működésüket miniszteri engedélyhez köti. Az értekezleten részletesen ismertetett keretrendelet elvi szempontjai s ezek a felügyelők egyhangú helyeslésével találkoztak. Ismertette az értekezlet a szabad színjátszás (műkedvelés) feladatait, jelentőségét és az ügy rendezésének kérdéseit. Az értekezlet ama véleményének adott kifejezést, hogy a szabad színjátszás országos központjának megszervezése elkerülhetetlenül szükséges, de oly módon, hogy a társadalom színjátszócsoportjaira ne legyen kötelező a központi szervezetbe való belépés. Ezzel szemben feltétlenül korlátozandónak tartja a szabad színjátszás keretében a bemutatandó darabok szabad megválasztását, és fenntartandónak tartja a múltban bevált rendelkezést, hogy csakis a vallás- és közoktatásügyi miniszter által jegyzékbe foglalt és engedélyezett színdarabok bemutatására adhasson az elsőfokú rendőri hatóság engedélyt. A kultúrházak kérdése kapcsán az értekezlet tisztázta az elhagyott és gazdátlanná vált kastélyok, épületek megszerzésének mikéntjét, kultúrház céljára. A szabadművelődési felügyelők részletes tájékoztatást kaptak a költséges és zárt számadás elkészítése kapcsán az anyagi ügyek pontos intézésére és vezetésére nézve. Az utolsó napon a szabadművelődési felügyelők számoltak be a területükön meghonosított és sajátos jellegű kezdeményezéseikről. Ezek a beszámolók igen termékenyítőleg hatottak és példát szolgáltattak arra nézve, hogy az egyéni rátermettség, ügybuzgalom, ötletesség mily nagy szerepet játszik a szabad művelődés területén.