Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

S ezt csak összefogással lehet elérni. A kultuszkormány bölcs döntése volt, hogy ezt az összefogó, irányító, rendteremtő munkát nem fölülről és hatalmi szóval akarja elvégezni, hanem az érdekelt társadalmi szervekkel egyezésben, mintegy munkaközösségben. Ezért hozta életre az Országos Szabad Művelődési Tanácsot. Ebben a Tanácsban helyet foglalnak a pártok, hitfelekezetek, szakszervezetek, szövetségek, egyesületek, művelődési társaságok és intézmények képviselői. Az lesz a feladatuk, hogy elsősorban önmaguk között tisztázzák, mik az iskolán kívül folyó művelődés sürgős és fontos feladatai, hogyan oszlik meg közöttük a szerep a művelődés hatalmas területén, milyen munkatervvel - milyen külön-külön programmal, milyen közös vállalkozásokkal - szolgálhatják a nemzetnevelés, a jövőépítés feladatait. A Tanács tagjait felerészben olyan személyiségek alkotják, akik eddig végzett, értékes nevelő munkájuk révén kaptak helyet a Tanácsban. Az ő pártatlanságuk, műveltségbeli kiválóságuk, nevelői készségük lesz a biztosíték arra, hogy ez az együttes munka valóban a kor műveltségének színvonalán és az egyetemes emberi és nemzeti eszmények érvényesítésével fog folyni. A Tanácsban helyet foglalnak tanácsadókként az egyes szakminisztériumok képviselői is. Ezen a réven az egyes minisztériumok iskolán kívüli nevelő és oktató munkája, továbbá a társadalom szabadművelődési tevékenysége között az összhangot szintén mindenkor megteremthetjük majd. A Tanácsnak a legszorosabb kapcsolatot természetesen a kultuszminisztérium szabadművelődési ügyosztályával kell majd tartania. Közvetlenül ez az ügyosztály látja el a szabad művelődés kormányzati feladatait. A Tanácsnak az lesz a hivatása, hogy akár saját kezdeményezésből, akár az ügyosztály fölkérésére tanulmányozza a szabad művelődés kérdéseit, és azokban tanácsaival támogassa a kormányzat munkáját. A Tanácsnak három fontos szempontból kell majd megvizsgálnia ezeket a kérdéseket: politikai, szakmai (szakszerűségi) és nevelési szempontból. Azt kell tehát elbírálnia, hogy az eléje kerülő kérdések, tervek, a tudomására jutott kultúrmunkák hogyan állják meg a demokratikus, továbbá a szakszerűségi, végül a pedagógiai követelmények próbáját. Ezt a bíráló munkát a különféle bizottságokban végzi a Tanács, a bizottságokba az elnök osztja be a tagokat. Mielőtt ezzel a rendeletadta jogommal élnék, ezúton kérem fel a Tanács igen tisztelt tagjait, szíveskedjenek írásban haladéktalanul nyilatkozni, hogy - szakműködésükre tekintettel - melyik bizottság munkásságában óhajtanak részt venni. Egyébként e tájékoztató levelemmel egyidejűleg megküldöm a Tanács igen tisztelt tagjainak az ügyrendi szabályzatnak azt a tervezetét, amelyet az alakuló közgyűlésről kiküldött ötös bizottság állított össze és amit elfogadás céljából terjeszt a Tanács elé. Kérem a Tanács tagjait, tanulmányozzák át a tervezetet, s amennyiben észrevételeik vannak vele kapcsolatban, tegyék meg majd azokat a Tanács legközelebbi teljes ülésén. Ennek meghívóját szintén ide mellékelem. Remélem, hogy az ügyrendi szabályzat elfogadása, illetőleg annak a miniszter úr által történő jóváhagyása lehetővé teszi számunkra az érdemleges munka mielőbbi megkezdését. Ez annál kívánatosabb, mert a szabadművelődési munka országos megszervezése a legutóbbi érvénybe lépett új szervezeti szabályzat értelmében szintén megindul, a művelődési tanácsok törvényhatóságonként és községenként is felállíttatnak és megkezdik működésüket. Abban a reményben, hogy az új keretek között induló szabadművelődési munka az állam és társadalom összhangban folyó nemzetnevelő tevékenységének korszakát nyitja meg, szeretettel hívom Önöket a magyar kultúra, a jövőépítés együttes, nagyjelentőségű szolgálatára. Karácsony Sándor elnök Sokszorosított. - UMKL XIX. I-2-sz. n. 1946. 16 Budapest, 1946. március 27. AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE l.§ Az Országos Szabad Művelődési Tanács (a következőkben: Tanács) szervei a következők: 1. A teljes ülés 2. A bizottságok 3. Az elnök és az alelnök 4. Az elnöki tanács 5. A főtitkár és a Tanács irodája