Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

ság, hogy valóban egyszerűsíti az ügymenetet, akkor pártolja a rendeletet, ellenkező esetben pedig tiltakozzék kibocsátása ellen. Fehér Imre szerint az albizottság tagjai komplikálják a kérdést, és olyat tulajdonítanak a rendeletnek, ami nincs benne. Szükségesnek tartaná, hogy a rendeletet jobban konkretizálják. Fáy Aladár azt javasolja, hogy a legközelebbi ülésre hívja meg az albizottság a minisztérium elnöki osztályának valamelyik előadóját, és annak jelenlétében beszéljék meg alaposan és végérvényesen az összes nyitva maradt kérdéseket. 3. Szabó Árpád tájékoztatja az albizottságot, hogy a minisztérium Népi Művelődési Intézetet hívott létre. Ennek az Intézetnek az ügye azért tartozik az albizottság elé, mert máris mutatkoznak olyan jelenségek, amelyek szerint az intézet munkája sérti a Tanács munkáját hatáskörében. Fáy Aladár válaszol a hozzászólásra: úgy látja, hogy a kétféle munka hatásköre élesen elválasztható egymástól, az Intézet a partikulák megszervezésével foglalkozik, munkája tehát közoktatásügyi jellegű, míg a Szabad Művelődési Tanács az iskolán kívüli művelődés munkáját vállalja magára. Ágoston Péterné azt kérdezi, hogy a partikula tulajdonképpen a dolgozók iskolájának a változata-e? Fáy Aladár és Ujfalussy József ismertetik a partikulák történelmi kialakulását és jelenlegi helyzetét. Páll András szükségesnek tartja, hogy az albizottság vegye vizsgálat alá a különféle művelődési szervek érdekében megindult munkákat most, amikor még indulóban van a munka, pontosan fel lehet vázolni a különféle munkaterületeket. Nekünk, az albizottságnak kell megvizsgálnunk az összes ilyen szervezetek múltját, nekünk kell elgondolkoznunk jövőbeli lehetőségeiken, általában véve innen kell kiindulnia minden kezdeményezésnek. Szabó Árpád azt ajánlja, hogy az albizottság küldje ki Fáy Aladárt és Páll Andrást a különféle szabadművelődési munkák átszervezésére. Az albizottság a javaslatot elfogadja. Fáy Aladár és Páll András a megbízást elfogadják. 4. Ujfalussy József titkár előadja, hogy Tóth Rezső számvevőségi tanácsos tervezetet dolgozott ki 1848 centenáriumának megünneplésére. Á tervezetről Hajnal István egyetemi tanár, mint a tudományos albizottság tagja véleményt mondott. Mielőtt Hajnal István véleményét ismertetné, az albizottság engedélyével behívja Tóth Rezsőt az ülésre, hogy saját maga ismertesse tervezetét. Tóth Rezső rövid előadásban ábrák bemutatásával illusztrálja minden részletre kiterjedő munkatervét. Legsürgősebb feladatnak egy családi kiskönyvtár kiadását, különféle tanfolyamok, állandó és vándorkiállítások megszervezését tartja. Az albizottság tagjai kérdéseket intéznek a tervezet kiegészítőjéhez. Ujfalussy József azt kérdezi meg, hogy kik és mikor írják meg a családi könyvtár köteteit. Tóth Rezső válaszában közli, hogy a Népművelők Tudományos Társasága már elvállalta ezt a munkát. Fáy Aladár az iránt érdeklődik, hogy a megírandó kötetek mind a 48-as eseményekről fognak-e szólni. Tóth Rezső elmondja válaszában, hogy a családi könyvtár néhány első kötete az egyetemes kultúra elemeire szeretné megtanítani a magyar közönséget. Páll András nagyon szükségesnek tartja, hogy a parasztok számára intézményesen szervezzék meg a könyvellátást. Ha ennek a centenáriumnak semmi egyéb eredménye nem lesz, csak az, hogy mondjuk ötvenezer embernek tíz vagy húsz saját könyve lesz, már elértük célunkat. Ágoston Péterné újra felveti a kérdést, hogy mit fognak tartalmazni az első kötetek. Tóth Rezső válaszában ismerteti az albizottsággal az alapkötetek tervét, eddig egy verses és egy prózai antológia, továbbá közgazdaságtani és történelmi könyvek megírását vették programba. Tóth Rezső terveinek ismertetése után elhagyja az ülést. Ujfalussy József ismerteti Hajnal István professzor bírálatát. Ujfalussy szerint a tervezetet vagy így fogadjuk el, vagy vessük el, mert régóta érlelődik, részleteiben is alaposan ki van dolgozva. Fáy Aladár azt javasolja, hogy fogadjuk el Tóth Rezső és Hajnal István tervezetét egyaránt. Páll András felveti a kérdést, hogy ki irányítja a centenárium megünneplésére szervezendő munkálatokat. Véleménye szerint egy emlékbizottságot kellene megszervezni, a Tanács segítsen létrehívni azt a bizottságot, annál is inkább, mert önmaga ennek a nagyon is szerteágazó munkának a lebonyolítására úgy sem alkalmas. Áz albizottság elfogadja a javaslatot, Szabó Árpád mint elnök határozatilag kimondja, hogy az albizottság felkéri az elnöki tanácsot centenáriumi emlékbizottság megszervezésére, egyben javasolja, hogy az emlékbizottság válassza meg Hajnal Istvánt és Tóth Rezsőt tagjai közé és vegye figyelembe az általuk készített két tervezetet.