Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

rab románból fordított. Javasolja, hogy a bírálóbizottság tagjaiul a tanács tagjai sorából Apáthi Imrét, Bakó Józsefet, Hont Ferencet, Juhász Gézát és Szabó Pált kérje fel. Szlovák nyelvi szakértőül dr. Sziklai László közp. szolgálatra berendelt áll. keresk. isk. tanárt, román nyelvi szakértőül Domokos Sámuel áll. gimn. tanárt ajánlja. Elnöki tanács a javaslat értelmében határoz. b) Barczán Endre jelenti, hogy a tanácsok munka versenyéről annak idején az Uj Szántásban részletes tervezet fog megjelenni. Tudomásul szolgál. c) Bogsch László sillabusza a világ keletkezéséről elkészült. Mihelyt terjesztési engedélye megérkezik, azonnal szétküldjük. d) „Az ember tragédiája" rendezőpéldánya szintén rövidesen megjelenik. Tudomásul szolgál. e) Victor János jelenti, hogy a tanács első számú körlevele elkészült, nyomdában van. Tudomásul szolgál. f) Barczán Endre beszámol az újabban tartott vidéki konferenciák tanulságairól. Szentesen az a kívánság merült fel, hogy országosan rendezzék a múzeumok szabadművelődési célokra való felhasználásának a kérdését. A szentesiek múzeumuk előadótermét már így akarták átalakítani, de a tudományos ügyosztály nem egyezett bele, hogy ez müyen jó megoldás, mutatja a debreceni Déry Múzeum előadótermének példája. Fontos kívánság volt a kultúrautók beszerzésének további kiépítése is: a tanyalátogatás ezek nélkül lehetetlen. A dologi kiadásokra nagyobb költségvetési keretet kérnek a jövőben. Egerben azt kívánták, hogy a szabadművelődési előadók egységes szemlélet alapján adjanak elő. Az előadások nyelve legyen közérthető, idegen kifejezésektől lehetőleg tiszta. Parasztelőadókat kértek. A tanítóképző intézetek kapcsolódjanak be intenzívebben a szabadművelődési munkába. Akár úgy, hogy a felügyelők tartanak előadásokat a szabad művelődés gyakorlati kérdéseiről. A szabad művelődés legyen egész éves tantárgy az eddigi félévesből. A kerületi tanácsok szeretnék látogatni a vidékieket. A régészet problémája, hogy a földosztás következtében tömegével kerülnek értékes leletek hozzá nem értő gazdák kezébe, és elpusztulnak. Szükséges lenne az újonnan földhöz juttatottakat iskolázni ebben a vonatkozásban. A falusi énekkarok kottaanyaghiánnyal küzdenek, nincs pénzük. A Belügyminisztériummal szemben az volt a kívánság, hogy a táncmulatságok díját külön állapítsák meg kis- és nagyközségekre. A jelenlegi helyzetben ugyanis a díjat egységesen szedik, és így a kisközség, ahol a bevétel aránytalanul kisebb, hátrányos helyzetbe kerül. Koczkás Gyula a beszámolóra válaszolva a tanítóképzők szabadművelődési problémáira nézve a csehszlovák szervezet tanulmányozását ajánlja. Lengyelországban szintén nagyon fejlett ez a problémakör. A tanácsok vidéki utazásairól az a véleménye, hogy a költségvetés terhére ne utazzanak a vidéki tanácstagok, csak akkor, ha az anyagi alapokat erre helyi eszközzel meg tudják teremteni. A múzeumok jelenlegi állapotukban halottak, dinamizálni kellene az ott felhalmozott anyagot. A régészeti és a néprajzi anyag egyaránt csak így lehet értékes. Az egri múzeumigazgató mindenesetre írja meg terveit a Tervhivatalnak. Miután többen hangsúlyozzák a tárlatvezetés szükségességét a közönségnevelés érdekében, a vándorkiállítások fontosságát, végül a Szépművészeti Múzeum selejtanyagának javából vidéki letétek létesítését. Elnöki tanács a vidéki tanácskonferenciákról szóló jelentéseket tudomásul veszi, s kimondja, hogy a múzeumoknak a közösség nevelésében való hathatósabb felhasználásáról pedig tárgyaljon a pedagógiai bizottság, mint felnőttnevelési kérdésről. g) Barczán Endre jelenti, hogy a Népi Művelődési Intézet április 1-3 napjain vidéki munkatársait Foton megbeszélésre gyűjtötte össze. A háromnapos megbeszélésen főként a faluk és tanyák olvasási, könyvtári problémáiról és a szövetkezeti nevelés kérdéseiről esett szó. A tanács hivatalából többen vettek részt a megbeszélések egyes szakaszain. Tudomásul szolgál. h) A felnőttnevelés problémáinak megbeszélésére a budapesti egyetem pedagógus-pszichológus professzorai összegyűltek a tanács hívására, és részben segítségüket ajánlották ebben a tárgyban. Prohászka Lajos professzor megígérte, hogy a tanszékéhez benyújtott egyetlen ilyen tárgyú disszertációt rendelkezésünkre bocsátja. Szemináriumaikban alkalmat adnak ilyen irányú kutatásokra. A kérdés tanulmányozására ösztöndíjat szereznek néhány érdeklődő számára. Intézetük külföldön tartózkodó ösztöndíjasai segítségünkre lehetnek külföldi bibliográfiák összeállításában. Tudomásul szolgál.