Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS
melyben arról van szó, hogy a kun napok alkalmából Kiskunfélegyházán tartott beszédét egyesek félreértették. Kéri az elnöki tanácsot, hogy itt, ahol minden párt képviselője helyet foglal, bírálják felül beszédének gondolatmenetét, melyet mellékelt az ott jelenlevő Kovács Máté államtitkár és Barczán Endre főtitkár aláírásával hitelesítve. Elnöki tanács felkéri Hegedűs Andrást, hogy érdeklődjön az MNDSZ-nél (tekintve, hogy onnan jött a kifogás) az ügy iránt 1. Kövendi Dénes előadja, hogy Muharay Elemér szabadművelődési akadémia tervezetét nyújtotta be. Ez az intézmény művészeti szakirányú vezetőképző iskola kíván lenni. Röviden ismerteti a tervezetet. Koczkás Gyula hiányolja a tantárgyak közül a természettudományi és közgazdasági jellegű tárgyakat. Veszélyesnek tartja egy ilyen egyoldalú és könnyen nemzeti romantikába hajló tanterv megvalósítását. Barczán Endre javaslatára elnöki tanács örvendetesnek tartja és szükségesnek az intézmény megszervezését. Örömét fejezi ki azon, hogy a szervezés és a felügyelet munkájába a javaslattevő a tanács segítségét is várja. Hozzájárul a szervezőmunkák megindításához azzal, hogy a tanterv részletei felől alapos véleményt kíván nyilvánítani, megfelelő előzetes tanulmányozás után. A tervezet 2. és 4. pontjába foglaltak közt ellentmondást lát, mert ha a tanács az Akadémia alapítójául szerepel, nem lehet ugyanazon intézmény felügyelője is. Az alapító szerepét a tanács az ezen a címen ráháruló anyagi kötelezettségek miatt sem vállalhatja. b) Barczán Endre ismerteti Tóth Rezső számvevőségi tanácsosnak a 48-as centenáriumi albizottság szakértő-előadójának három javaslatát a jubileumi évre vonatkozólag. I. 13 kötetre tervezett Családi könyvtár tervének megvalósítását elnöki tanács örömmel fogja látni. A terjesztés megindítását a VIII. főosztállyal egyetértően, tárgyalások alapján látja lehetségesnek. II. E szerint a 48-as események kapcsán híressé vált helyeken rendezendő ünnepségeken az ország minden megyéje képviseltesse magát szabadművelődési tanácsának kiküldött tagjával. Elnöki tanács elhatározza, hogy erre a vidéki tanácsok figyelmét felhívja. III. Az előző pont szellemében kívánatosnak tartja a javaslattevő, hogy a vidéki tanácsok képviselői 1948. március 15-i budapesti ünnepségén is vegyenek részt. Elnöki tanács ezt a javaslatot is magáévá teszi. c) Barczán Endre jelenti, hogy Kádár Zoltán művészettörténeti sillabusz-tervet nyújtott be kiadásra a tanácsnak. Mivel a kézirat kevés anyagot foglal magába és céljainknak nem felel meg, másrészről a tanácsnak erre a célra jelenleg fedezet alig áll rendelkezésére, véleménye szerint a sillabuszt csak akkor lehet kiadni, ha azt nyomatékos szakszempontok elkerülhetetlenné teszik. Javaslatára elnöki tanács elhatározza, hogy a kéziratra vonatkozóan kikéri a művészeti albizottság véleményét. d) Újfalussy József előadja, hogy a Demokratikus Néppárt Somogy megyei és kaposvári szervezete beadványában kifogásolja, hogy a párt nem foglal helyet a Somogy megyei Szabad Művelődési Tanácsban. Előadja, hogy a szervezeti albizottság tárgyalta a beadványt. Az albizottság véleménye szerint a tanácsokat szervező alaprendelkezések nem adnak módot a Nemzeti Függetlenségi Frontban részt nem vevő pártnak arra, hogy a tanácsnak tagja legyen. Azonban semmi akadálya nincs annak, hogy a párt által szervezett helyi kulturális intézmények a tanács támogatásában ne részesüljenek, mint bármely más fenntartó testület hasonló intézményei. Elnöki tanács a szervezeti albizottság javaslatát magáévá teszi és elhatározza, hogy a beadványt küldő pártszervezetnek ilyen értelemben válaszol. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti. Újfalussy Józsefs. k. Karácsony Sándor s. k. Hitelesítők: a jegyzőkönyvvezetője elnök Barczán Endre s. k. Koczkás Gyula s. k. Tisztázat. - UMKL XXVII. l-l. 2. ő. e.
