Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

alig 2100 forintból nem lehet a tervbe vett rengeteg könyvet megíratni. A kiadandó tanulmányok egy részét talán a Szabadművelődés Naptárában lehetne közzétenni. Andics Erzsébet nem tartja alkalmasnak a Naptárt erre a célra. Elnök javaslatára az elnöki tanács elhatározza, hogy a főtitkárt és a szakmai bizottság titkárát küldi ki a kiadandó munkák fontossági sorrendjének megállapítására. Kovács Máté az anyagi fedezet előteremtésének a kérdéséhez szól hozzá. A havi 2100 forint csak az iroda kiadásainak, kisebb munkák díjazásának a célját szolgálja. A kiadványokra a fedezetet más úton kell előteremteni. Előfizetőket kell gyűjteni, iskolákkal, üzemi könyvtárakkal, egyesületekkel, az ügyosztállyal előre meg lehet rendeltetni bizonyos példányszámot. Gombos Ferenc közli, hogy történt már kísérlet arra, hogy társadalmi szervekkel adassunk ki könyveket. Azt javasolja tehát, hogy a Tanács dolgozzon ki egy tervet és bízza a terv végrehajtását valamelyik egyesületre vagy kiadóra. Az ipari, mezőgazdasági szakkönyvek kiadását pedig a szakminisztériumokra. A művek terjesztésére kérje meg a MADISZ-t, meg a többi ifjúsági egyesületet. A tanács Gombos Ferenc javaslatát megfontolás tárgyává teszi. Andics Erzsébet kiemeli az albizottságok programjából a rádiófélórák ügyét. A tanácsnak nagy szüksége volna rá, hogy a Rádión keresztül is érintkezésbe léphessen a művelődésre vágyó tömegekkel. Kovács Máté úgy tudja, hogy a Rádió ilyen célokra szívesen ad félórákat, csak nem fizeti ilyen esetben az előadókat. Az a kérdés, hogy ki vállalja a költségeket. Antal Jánosné azt javasolja, hogy a tanács tagjai ingyen tartsanak előadásokat. Kovács Máté véleménye szerint senkitől sem lehet ingyen munkát kívánni, hanem azt ajánlja, hogy kérje meg a tanács a rádió elnökét, aki maga is tagja a tanácsnak, hogy járuljon hozzá a szabad művelődési előadások díjazásához. Az elnöki tanács a javaslatot elfogadja és elhatározza, hogy kéréssel fordul a főtitkáron keresztül a Rádió elnökségéhez, hogy engedélyezzen a Szabad Művelődési Tanács részére rádiófélórákat, s vállalja az előadások díjazását. 5. Victor János ismerteti a miniszternek értelmiségi gyűlések rendezése tárgyában kibocsátott átiratát. Az inflációs időkben nem volt a Tanácsnak módja ilyen gyűlések rendezésére, de tervei között eddig is ott szerepelt. Az augusztus második felében Nyíregyházán megtartandó Nyári Egyetem programpontjai például kb. megegyeznek a miniszter kívánságaival. Karácsony Sándor megerősíti Victor János állítását, s kiegészíti azzal, hogy a nyíregyházi Nyári Egyetem már tavaly is ezt a célt szolgálta, több mint ezer ember hallgatta két héten keresztül az előadásokat, ami vidéki viszonylatban igen nagy szó. Az ügyosztály által rendezett konferenciák is értelmiségi gyűlések voltak. Lengyel Sándor azt javasolja, hogy a tanács is kapcsolódjék bele a Nyári Egyetem munkájába. Karácsony Sándor örömmel fogadja a tanács tagjainak az ajánlkozását, az idei Nyári Egyetem programja azonban már megvan, most már nem lehet újabb előadásokat beiktatni, a tanács elnökének és a titkároknak a személyén keresztül azonban most is képviselve van a tanács. Gombos Ferenc azt javasolja, hogy rendezzen a tanács valamennyi tagjának részvételével Pannonhalmán vagy egyebütt egy egyhetes konferenciát. A jelenlevők sokallják az egy hetet, s végül is úgy döntenek, hogy november 1—3-ig, később meghatározandó helyen valamennyi tag bevonásával konferenciát rendeznek. 6. Az elnöki tanács áttér a közművelődési bizottságok felállítására vonatkozó rendelettervezet tárgyalására. Elnök felkéri Kovács Máté miniszteri tanácsost a rendeletterv ismertetésére. Kovács Máté elmondja, hogy olyasféle kulturális bizottságok felállítására gondolnak, mint amilyenek politikailag a nemzeti bizottságok vagy termelőbizottságok. A közművelődési bizottságok feladata az lesz, hogy egységbe foglalják az összes iskolai és iskolán kívüli művelődési szerveket. Nemcsak az egységes irányítás szempontjából van erre szükség, hanem azért is, mert bizonyos intézmények kulturális szempontból gazdátlanok, pl. a mozik és színházak. Ezeknek ugyanis az engedélyt a VKM adja, rendőrileg a Belügyminisztérium ügyel fel rájuk, de kulturális munkájukat hivatalosan senki sem irányítja. Ez a közművelődési bizottság javasolná azt is, hogy bizonyos helyeken milyen iskolatípusra volna szükség, pl. nem mezőgazdasági, hanem kertészeti iskolára stb. Ezt a rendeletet csak a közigazgatás átszervezése után fogják kiadni, még van idő rajta gondolkodni. Jelenleg a VKM több ügyosztálya és minden tanácsa foglalkozik vele, így került az Országos Szabad Művelődési Tanács elé is véleményezés végett. A rendelet célja az, hogy minden közösség autonóm módon irányítsa saját életét. A közművelődési bizottságok falvakban, városokban, kerületekben működnének. Központi csúcsszervük nem lenne.