Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

Szöllősy Dániel hangsúlyozza, hogy a bizottság munkaképessége nem attól függ, milyen albizottságok lesznek, hanem attól, milyen lesz ezek ügyrendje. Az elnöki tanács feladata a bizottságok ügyrendjének megállapítása is. Gombos Ferenc szerint a Tanács nem úgy alakult ki, hogy az emberek szakmák szerint kerültek bele, hanem részint különböző társadalmi szervezetek képviselőiként, részint pedig egyéni kiválasztás alapján. Tehát mikor arról van szó, hogy embereket keresünk minden szakmai kérdés számára, nem feltétlenül találjuk meg ezeket a Tanácsban. Azonban a Tanácsnak joga van minden kérdéshez szakmai tanácsadókat hívni meg kívülről. Ezért nem lényeges, hogy mindenféle szakmai albizottságok alakuljanak. Nyilván kell tartani, hogy a tagok közül ki milyen szakmai kérdéssel foglalkozik, e szerint kell esetenként a hozzáértő tagokat meghívni és ha nincs megfelelő ember, kívülről hívni szakértőket. Lengyel Sándor hangsúlyozza, hogy a bizottságnak figyelemmel kell kísérnie minden munkaterületet. Ezért ne tegye függővé valamely munkaterület megfigyelését attól, hogy az illető szakma történetesen képviselve van-e a Tanácsban. Ajánlja, hogy a kultúrpolitikai bizottság javasolt alcsoportjai osztassanak be a művészeti albizottságba. A tudományos albizottság viszont osztassék fel legalább három-négy csoportra. Kende István helyesnek tartaná, ha minél kevesebb albizottság alakulna. Ezeknek a feladata ugyanis valamilyen művészeti vagy tudományos kérdés tárgyalása. A bizottság megbízza három vagy négy hozzáértő tagját az egyes kérdések megtárgyalásával és csak akkor ül össze egészében, amikor az szükséges. Gombos Ferenc szerint nem szabad lekicsinyelni annak jelentőségét, hogy egyes kérdésekben nemcsak tudományos vagy művészeti szakembereknek kell megszólalniuk, hanem a társadalomnak is. Ezért helyes, hogy a Tanácsban helyet foglalnak olyanok is, akik nem szakemberek, se nem tudósok, se nem alkotóművészek, még csak nem is nevelők, hanem szervező emberek, kultúrpolitikusok. Reájuk is szükség van a Tanács munkájában, s a belőlük alakítandó kultúrpolitikai albizottság feladata volna a szabad művelődés szervezeti kérdéseivel való foglalkozás. Szabó Árpád az elhangzottak alapján javasolja, hogy a szakmai bizottság a következő albizottságokra oszoljék: vallási, tudományos (feloszlik további szellemtudományi, természettudományi, műszaki, mezőgazdasági és egészségügyi csoportokra), művészeti és irodalmi, szervezeti. A Tanács ügyrendjének 11. §-a úgy intézkedik, hogy az elnöki tanács nemcsak beosztja a tagokat a szakmai albizottságokba, hanem ugyanakkor megállapítja a bizottságok ügyrendjét is. Az elnöki tanács feladata a politikai és nevelési bizottság ügyrendjének megállapítása is. Kérdezi azonban, nem lehetne-e megvárni előbb, hogy hogyan alakul a bizottságok munkája s csak aztán megállapítani ügyrendjüket, nehogy egy előre megállapított ügyrenddel esetleg megkössük a bizottságok munkáját. Javasolja, hogy a bizottságok ügyrendjének irányítását vállalja addig az elnöki tanács. Szöllősy Dániel felhívja a figyelmet arra, hogy időnként valamennyi bizottságnak két tagot kell delegálnia az elnöki tanácsba. Ha valamelyik választott tag háromszor nem jelenik meg megszűnik a tagsága. Ahol választás van, mindig történhetnek kontroverziák, ennek csak meghatározott ügyrenddel lehet elejét venni. Az elnöki tanács a felmerült javaslatokat a szakmai bizottsághoz teszi át azzal a megjegyzéssel, hogy az albizottságok beosztásának kérdésében a döntést magának tartja fenn. Ugyanakkor felkéri Szöllősy Dánielt és Lengyel Sándort, hogy készítsenek javaslatot a bizottságok ügyrendjére vonatkozóan. 2. Szabó Árpád főtitkár bejelenti, hogy a Tanács költségvetésének megállapítása a teljes ülés feladata. Ezt azonban az elnöki tanácsnak kell előkészítenie. Mivel azonban a titkárok kinevezése egyelőre nem történt meg, a személyi kiadások összegét nem lehet még megállapítani. De nem állapíthatók meg a dologi kiadások sem, mivel helyisége sincs még a Tanácsnak. Felhatalmazást kér, hogy helyiség dolgában tárgyalhasson a minisztériummal. Javasolja, hogy bízzon meg az elnöki tanács a főtitkáron kívül még két tagot egy provizórikus költségvetés összeállításával. Bejelenti, hogy kért már a tanács kiadásaira másfél milliárd pengőt, ezt meg is kapta. Az elnöki tanács megadja Szabó Árpádnak a felhatalmazást a helyiségre vonatkozó tárgyalásokhoz, s felkéri őt és Lukács Sándort a provizórikus költségvetés elkészítésére. Gombos Ferenc bejelenti, hogy az ügyosztály költségvetési előadója rendelkezésére áll a tanácsnak. Az elnöki tanács a bejelentést köszönettel tudomásul veszi. 3. A Tanácsba való felvételét kéri a Magyarországi Munkás Dalegyletek Szövetsége és a Magyar Zsidók Országos Társadalmi Szövetsége. Az elnöki tanács a Magyarországi Munkás Dalegyletek Szövetségének kérését teljesíthetőnek találja, s kéri a szövetséget, jelölje meg három tagját, akik közül a miniszter kinevezheti a tanácstagot. A Magyar Zsidók Országos Társadalmi Szövetségének kérését elutasítja, mivel a vallásfelekezetek képviselői