Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 VIII. A SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK ÉS EGYESÜLETEK ANYAGI TÁMOGATÁSA

A fentiek és helyzet teljes ismerete alapján tisztelettel javasolom miniszter úrnak, hogy Győrtelek község kérelmét támogatni kegyeskedjék olyan segély erejéig, hogy a jövő évben legalább tető alá hozhassák a kultúrházat. Jelentésem tudomásulvételét kérve, fogadja miniszter úr igaz tiszteletem nyilvánítását: Dobos Zoltán s. k. szabadművelődési felügyelőTisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-168 430-1947. Intézkedés a 171 226-1947. sz. VKM irat alapján történt. 294 Kérsemjén, 1947. október 30. KÉRSEMJÉN KÖZSÉG ELÖLJÁRÓSÁGA A MINISZTERNEK KÜLDÖTT BEADVÁNYÁBAN KULTÚRHÁZÉPÍTÉSRE ÁLLAMSEGÉLYT KÉR Vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úr! Alulírottak, mint Kérsemjén község elöljárósága és lakossága, párt- és valláskülönbség nélkül, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, hogy Kérsemjén község részére, tervbe vett kultúrházépítés céljára államsegélyt kiutalni szíveskedjék. Indokainkat az alábbiakban tárjuk miniszter úr elé: Kérsemjén község Szatmár megyében, közvetlenül a Szamos jobb partján fekvő kis község. Lakosainak száma körülbelül 450-500 között mozog. Foglalkozásukra nézve: földművelők. Hosszú ideig kövesút hiányában el volt zárva a hozzá közelebb fekvő egyetlen nagyközségtől, Fehérgyarmattól is. Jelenleg kövesúttal már rendelkezik, de sem posta, sem vasút, sem telefon, sem villanyvilágítás nem áll rendelkezésre, mert mindezek a szomszéd községekben, illetve több kilométerre vannak tőle. Egyetlen iskolája van, egyetlen tanteremmel, melynek belvilága lakószobának is kicsi, emellett régi épület, sötét és egészségtelen. Iskolája eddig egy tanerős volt. 1946-ban azonban általános fiókiskolává fejlesztette magát még egy tanerővel, ez is mutatja, hogy művelődni és fejlődni szeretne szerény keretek között is, akkor, araikor a szomszédos több ezer lelket számláló nagyobb községek még mindig népiskolákkal rendelkeznek. A község tanulni, művelődni vágyó, szorgalmas ifjúsággal rendelkezik, de megfelelő helyiség hiányában még összegyülekezni sem képes, pedig szívében-lelkében ég az egész község lakosságának a felemelkedés, több tudás, nagyobb műveltség utáni vágya. Azonban a lakosság anyagiakban szegény, csak lelki erejében gazdag, és egyetlen vágya mindenekelőtt kultúrházat emelni, és most látta elérkezettnek az időt arra, hogy ezt a tervét miniszter úrnak jóindulatába ajánlva, váll-váll mellett egyetértéssel keresztülvigye. Pár száz forint, kezdetnek is kevés összeg, már rendelkezésre áll erre a célra, mely nyári ifjúsági-műkedvelői előadásból gyűlt össze. Telek szintén megvan erre a célra a falu közepén. A falvakhoz szükséges vályog kivetését az ifjúság kalákában magára vállalta, valamint ahol csak lehet és szükséges lesz, a kézi, illetve fogaterőket a község lakossága [adja]. Fedőcserép beszerzése szintén nem okoz gondot, mert a községben cserépgyár működik. Az épület alá fundamentum kő és tetőhöz szükséges faanyag az, amelyiknek beszerzése pénz hiányában gondot okoz. Ezért tárja ez a kis község hő óhaját vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elé, hogy a demokrácia, újjáépítés, általános felemelkedés és megújulás korszakában szívlelje meg kérésünket, és nagyobb öszszegü államsegély kiutalásával mozdítsa elő a Szatmár megyei kis falu művelődés útján való felemelkedését azzal, hogy kultúrházának felépítéséhez segélykezet nyújt, melyért hálás lesz a falu népe és az elkövetkezendő nemzedék egyaránt. Kérésünket még egyszer megújítva és abban a reményben, hogy az teljesülni is fog, vagyunk nagyrabecsülő tisztelettel: Szűcs Károly s. k. Vincze Lajos s. k. körjegyző bíró Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-167 947-1947. A kérelem teljesítése az iratból nem derül ki.