Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

kosságú községek, de a telepes községek is részt vettek a versenyekben, és elismerésre méltó helyezést biztosítottak a maguk számára. A körzeti versenyek lezajlása után Pécsett volt a zenei verseny és a népitáncverseny országos középdöntője is. Mindkét országos középdöntő versenynek a megszervezése (elszállásolás, versenyhely biztosítása, vasúti jegyek stb.) hatalmas adminisztrációval járt. Baranya, Tolna, Somogy vármegye, valamint Pécs és Kaposvár thj. városok legjobbjai mérték össze erejüket az országos középdöntő versenyeken. A versenyek nagy érdeklődés mellett a 48-as országos kultúrverseny rendezőbizottsága kiküldöttjének megállapítása alapján külön értékkel bírtak. Ezek illusztrálására említem meg, hogy az országos középdöntő versenyek három egyéni szereplője nyert 4 évi ösztöndíjat. A Baranya megyei Birján község ifjúsági csoportja pedig üvegcsárdás táncával folyó évi március 15-én a budapesti díszbemutatón vett részt. A csoportot filmre vették. A pécsi dohánygyári zenekar május hó 1-én és 2-án a budapesti Rádió stúdiójában játszott. A 48-as országos kultúrverseny rendezőbizottsága Pécsre tervezte az országos szín játszó verseny megrendezését is. Ezt a tervet azonban a hivatal elhárította magától, nem azért, mintha készséggel nem támogatta volna e nagyszabású kultúrmunkát, hanem pénz és helyiségek hiányában és egyéb helyi akadályok miatt. A 48-as kultúrversenyeket kiértékelve bizonyos, hogy nagyon jól sikerültek. A megye lakossága lelkesen kapcsolódott be a versenyekbe, annak ellenére, hogy ilyen nagy kulturális megmozdulást az utóbbi esztendőkben nem élt át. A sikert illetően - dicséret nélkül - végül meg kell állapítani, hogy a vármegyei szabadművelődési felügyelői hivatal volt a falvakban a versenyek mozgatásában a garancia. A rádióközlemények szerint a kultúrversenyekben Baranya vármegye volt az első. A jövőben hasonló kultúrtevékenység lebonyolításához azonban a versenyszerűség helyett az ünnepélyszerűséget kell alkalmazni. így elérhető lesz az, hogy a sértődöttségek elkerülése mellett a bírálóbizottság módot találjon arra, hogy a kiváló tehetségeket és kultúrértékeket további szereplés végett kiemelje, ugyanakkor a kultúrmozgalmakban való részvételre a falvak népét elismeréssel továbbra is biztosítsa. Olvashatatlan aláírás s. k. szabadműv. s. titkár IV. Debrecen, 1948. május 24. 1. A centenáris kultúrversenyek időpontja Hajdú vármegyében a következő volt: megyei zenei verseny 1948. február 7-8., megyei népitáncverseny 1948. február 15., megyei színjátszóverseny 1948. március 30. 2- A versenyek technikai lebonyolítása érdekében és könnyebbé tétele céljából a vármegyét hét körzetre osztottuk. Ez a felosztás a következőképpen alakult: Hajdúböszörményi körzet: Hajdúdorog, Hajdúnánás, Józsa. Hajdúhadházi körzet: Hajdúsámson, Téglás. Balmazújvárosi körzet: Tiszacsege, Egyek. Kabai körzet: Földes.Tetétlen, Hajdúszovát, Nádudvar. Hajdúszoboszlói körzet: Püspökladány. Nyírábrányi körzet: Vámospércs, Nyírmártonfalva, Nagyfülöp. Debreceni körzet: Mikepércs. 3. A megyei centenáris kultúrversenyén 65 csoport vett részt együttesen a zenei, népitánc- és színjátszóversenyen. A verseny a vármegye területén hozzávetőleg 3000 aktív résztvevővel folyt le. 4. Országos döntőbe jutottak a következő csoportok: Vagongyári Fúvószenekar. Központi Kultúrcsoport. Hajdúböszörményi leánygimnázium népitánccsoportja, Hajdúböszörményi FISZ népi tánccsoportja, Magyar Kommunista Párt központi színjátszóegyüttese. 5. A megyei versenyen elsők lettek a következő csoportok: Vagongyári Fúvószenekar, Hajdúböszörményi ált. isk. énekkara, Hajdúhadházi gyermekváros énekkara, Piarista Gimnázium vegyeskara,