Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

Budapest, 1948. február 14. A DOLGOZÓK KULTÚRSZÖVETSÉGÉNEK LEVELE A SZABADMŰVELŐDÉSI TANÁCSHOZ AZ „1848— 1948—SZÁZ ÉV A SZABADSÁGÉRT" KÖNYV KIADÁSÁRÓL Az országos centenáris bizottság hivatalos programja keretén belül a Dolgozók Kultúrszövetsége „1848-1948 - száz év a szabadságért" címmel egy reprezentatív könyv kiadását vette tervbe, amely legkiválóbb tudósaink, íróink, politikusaink írásaival átfogó ismertetését adná száz év szabadságküzdelmeinek. A könyv hivatva van igazolni, hogy az 1848-as szabadságharc leverésével nem szűnt meg egy pillanatra sem a magyar népben a szabadság iránti vágy, és állandóan folytatódott a harc a 48-as eszmék megvalósításáért. A könyv tartalmának minél szélesebb körben való megismerését - különösen vidéken - igen fontosnak tartjuk. Ennek érdekében kérjük, szíveskedjenek lehetővé tenni, hogy a szabadművelődési felügyelőségek ezt a könyvet megvásárolhassák. Tisztelettel Szendrő Ferenc s. k. Dobó Béla főtitkár g. igazgató Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-223 573-1948. Az iraton található feljegyzés szerint „Gombos F. főosztályvezető úrral történt megbeszélés szerint 45 példány megrendelendő, szétküldéskor pedig a felügyelők felhívandók, hogy saját hatáskörükben ajánlják megvételre a helyi szm. kvtáraknak. A megrendelés rendelölapon megtörtént, a/a Bp., 1948. II. 18. Olvashatatlan aláírás s. k., K. Gombos, II. 21." 269 Budapest, 1948. február 26. AZ MKP ORSZÁGOS PROPAGANDA OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE A SZERVEZŐBIZOTTSÁGNAK AZ 1948-AS ORSZÁGOS KULTURÁLIS VERSENYEKRŐL A kulturális alosztály októberi munkatervében feladatként jelölte meg, hogy kulturális munkánkat nagy tömegművelődési mozgalommá építsük ki. Arról számolhatunk be, hogy egy ilyen tömegmozgalom megteremtődött, mégpedig a 48-as országos kultúrversenyek formájában. A 48-as országos kultúrverseny pártunk vezetése mellett a Magyar Művelődési Szövetség, a Dolgozók Kultúrszövetsége és a MIOT kezdeményezésére 1947 novemberében indult meg három csoportban, úgy mint zene és ének, népi tánc, valamint színjátszás. A lebonyolítás három fokozatban történik, körzeti, megyei és területi döntőkön, majd végül a területi győztesek az országos döntőkön találkoznak. Az országos döntők Szegeden, Debrecenben és Pécsett lesznek, Budapesten pedig az országos győztesek díszelőadását rendezik. A verseny megszervezésére az országot mintegy 400 körzetre osztották, amelyekben az irányító munkát a körzeti rendezőbizottságok végezték. Hasonló módon alakultak megyei és 3-5 megyét összefogó területi rendezőbizottságok. A különböző rendezőbizottságok munkájában sikerült a pártonkívülieknek és más pártbelieknek egész sorát bekapcsolni, amellett, hogy a rendezőbizottságok mindenütt megmaradtak a mi elvtársaink irányítása alatt. Több jelentés számol be arról, hogy az ilyen módon aktivizált főleg értelmiségiek erősen balratolódtak, és pl. Baranya megye, Veszprém megye, Szabolcs megye stb. szabadművelődési felügyelője teljesen pártunk irányítása alá került. Általában az állami szabadművelődési apparátusra igen érdekes hatással volt ez a verseny. Ennek az állami szervnek munkájára országos viszonylatban jellemző az a tehetetlenség, ami a központban, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szabadművelődési ügyosztályán uralkodik. A 48-as versenyek lendülete azonban annyira hatott ezekre a szabadművelődési funkcionáriusokra, hogy legtöbb helyen elvtársaink hasznos munkatársainak bizonyultak. A verseny aktív résztvevőinek a száma eddigi jelentések szerint meghaladja a 100 000 főt, és így elmondhatjuk, hogy a Szovjetunión kívül hasonló méretű kulturális tömegmegmozdulásra még nem volt példa. Ez a tömegmozgás azonban nemcsak az aktív résztvevőkre korlátozódik. A megyei főrendezők értekezletén érdekes beszámolók hangzottak el arról, hogy az egyes községek kultúrcsoportjait a hallga-