Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

helyek, független magyar kormány székhelye stb.), hogy az országos ünnepségeken kívül e helyekhez fűződő megemlékezések, ünnepségek terveiről, elgondolásairól bennünket már most tájékoztassanak. A járási nemzeti bizottságokat külön felhívjuk, hogy e körlevelünket és mellékleteit a járás összes községeinek küldjék meg. Rosta László s. k. Országos Nemzeti Bizottság Főtitkársás Sokszorosított. - UMKL XXVII. 1-1-2500-1947. A körlevelet a Tájékoztatásügyi Minisztérium küldte meg az Országos Szabad Művelődési Tanácsnak. 266 Budapest, 1947. november 21. A SZABADMŰVELŐDÉSI ÜGYOSZTÁLY KÖRLEVELE A SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐKNEK 1848 CENTENÁRIUMÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRŐL 1848-49 centenáriuma hármas feladatot állít elénk. Az első az országos jellegű és helyi ünnepségeknek az évforduló nagyságához méltó megrendezése. A másik 1848 szellemi örökségének tudatosítása. A harmadiknem kevésbé fontos feladat az, hogy az ünnepi hangulat s az ebből várhatóan fakadó lelkesedést állandósuló kulturális munkafolyamatokká alakítsuk át. Csatoltan megküldöm felügyelő úrnak az Országos Nemzeti Bizottság valamennyi járási bizottságához intézett körlevelének másolatát. E szerint az emlékévet megnyitó helyi ünnepségek középpontjában a szabadművelődési program hivatalos bejelentése fog állni. Már eddig is többször felhívtam felügyelő úr figyelmét a Szabadságév fontosságára a szabad művelődés szempontjából. Az erre vonatkozó program végleges formát öltött s a következő fő irányok körül határozható meg: 1. Az öntudatos ünneplés céljának elérését előadás-sorozatok fogják előkészíteni. Ezeknél az lényeges, hogy kivétel nélkül mindenütt feltétlenül megtartsák őket. Ahol szabadiskola működik, annak keretében, ahol nem, ott önállóan. Ezeken az előadásokon keresztül adunk ugyanis az egész nemzetnek egységes és igaz történelmi képet 1848-49 valódi problémáiról, eseményeiről és eredményeiről. Az előadások összeállításához szükséges anyag külön füzetekben fog megjelenni, amelyeket még karácsony előtt eljuttatunk felügyelő úron keresztül valamennyi ügyvezetőhöz. A január-márciusi időszak mindenhol alkalmas lesz ezeknek megtartására. Az előadás-sorozatok egyébként igen alkalmasak lesznek arra is, hogy mindenütt kialakuljanak a kulturális munkaközösségek, illetve önképzőkörök, s így állandósuló, tervszerű önművelési munka induljon meg országszerte. 2. 1949. március 15-ének délelőttjét a mozgalmi események, ünnepségek töltik ki. A délutánt azonban a kultúrának kell szentelnünk. De nem elégedhetünk meg akármilyen jó kulturális műsorral. A magyar demokráciának ezt a ragyogó napját valami maradandó alkotással kell emlékezetessé tennünk. Ezért tűzzük magunk elé feladatul, hogy 1948. március 15-én minden faluban, tanyakörzetben, nagyobb üzemben, ha még nem lenne, ünnepélyesen meg fogjuk nyitni a helyi népkönyvtárat. A könyvtárhoz könyvről, helyiségről és könyvtárosról kell gondoskodnunk. 3. Sajnos, a könyvek ára ma megfizethetetlenül magas. Hogy azonban a népkönyvtár a jubiláris esztendőben mégis mindenütt megnyitható legyen, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium maga fog megfelelő sorozatot közrebocsátani. A sorozat tervezetét 160 014/1947. VIII. sz. körlevelemben ismertettem. A 15-18 íves, félvászonba kötött alapköteteket önköltségi áron juttatjuk el minden faluba stb. Egy-egy kötet ára 10 Ft lesz. így, 20 kötetről lévén szó, helyenkint 200 forintot kell a könyvtáralap részére biztosítani. A könyvek ellenértéke legtöbb helyen beilleszthető lesz a községi költségvetésbe, s ezért a helyi ügyvezetők vegyék fel ez irányban a kapcsolatot a község elöljáróságával. (Ld. 167 907/ 1947. III. 2. sz. belügymin. rendelet.) Ahol azonban a könyvtár megalapozásának ez a módja bármi ok miatt keresztül nem vihető, a szükséges összeget társadalmi úton kell előteremteni. Erre a célra helyenként rendezett ünnepi esték, színielőadások stb. elsősorban jöhetnek szóba, de a városokban is lehet megfelelő alkalmakat rendezni, adományokat gyűjteni a legszegényebb falvak könyvtárai számára. 4. Csaknem elengedhetetlen alapfeltétel és éppen az emlékévben adott lelkesedésen keresztül leginkább megvalósítható követelmény, hogy minden helységben rendelkezésre álljon egy helyiség, amelyben elhelyezést nyer a népkönyvtár, s amely egyúttal a munkaközösségi - önképzőköri - megbeszélések színhelye is lehet. Ahol önálló helyiség egyelőre bármi okból nem biztosítható, ott legalább egy