Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

-mert az ünnepségek keretében és hatása alatt kiváltott lelkesedést így mintegy transzformálni tudja és fogja nevelési munkává. A szabad művelődés látja, hol kell az ünnepségeket kiegészíteni azokkal a fel­adatkörébe tartozó egyéb kultúrmunka-folyamatokkal, amelyek elsősorban a magyar parasztság szel­lemi és gazdasági felemelését szolgálják. Ezen folyamatokat a hároméves gazdasági terv mellett kiépí­tendő ugyancsak hároméves kulturális tervezet foglalja magában. Az első év A hároméves terv első esztendejének anyaga az eddigiekben vázolt előadás-sorozat, a családi könyv­tárak és a népkönyvtárak alapvetése, valamint a munkaközösségek útnak indítása. Az első periódust a másodiktól 1948 nyara választja el, amely egyrészt a megkezdett kulturális mun­kafolyamatokban természetes pihenőt nyújt a falu népének, másrészt kiválóan alkalmas arra, hogy az elvégzett anyag lelkileg megemésztődjék. A város számára 1948 nyarának idegenforgalmi (külföldi vendégek stb.) szempontból lesz jelentősége. A második év kulturális munkafolyamata 1948 szeptemberében kezdődik. Lényegében folytatódik ,az első év munkája, tovább folyik a kezdő fokon kiválasztódott és immár a kulturális munkába tevé­kenyen bekapcsolódó munkatársak nevelése. Tanulmányutak A második év a tanulmányutak felhasználásával oktat és nevel. A későbbiekben ki kell majd épülni annak a tanulmányútrendszernek, amely lehetővé teszi a nép számára a távolabbi vidékek megismeré­sét. Ennek alapfeltétele, hogy azok, akik a munkaközösség keretében néptársaiknak mintegy vezetői lesznek (természetesen a helyi szabadművelődési tanács irányítása mellett), mielőtt ezt a feladatukat teljesítenék, maguk ismerkedjenek meg az utazás tanító és nevelő erejével. A második év munkaprog­ramjának lényege éppen az lesz, hogy a munkaközösségeknek ezek a későbbi vezetői tanulmányút keretében szélesítsék látókörüket. Kiállítások Az emlékévben természetesen még nem indulhat meg ezeknek a rendszeres tanulmányutaknak a meg­szervezése. Egyébként is 1948 középpontjában e tekintetben a Budapesten megrendezett három tovább­képző kiállítás megtekintése áll majd. (Mezőgazdasági, Néprajzi, Nemzeti, Közlekedési és Szépművé­szeti Múzeum rendezése.) Sarkalatos tétele, hogy a tananyagot vizuálissá kell tenni, minthogy a neve­lésre, művelődésre rászorulók éppen vizuális típusúak. Ifjúságunk szerepe Míg történelmi s a többi kiállítás anyaga alapjában kész, illetve összeállítható, addig a Mezőgaz­dasági Múzeum, amely főként a falu népe számára központot jelent majd, újjáépítésre szorul. Ennek újjáépítésében tevékeny szerepet kell hogy vállaljanak az egyetemi és főiskolai hallgatók, az iparisko­lák és gazdasági középiskolák diáksága, valamint a tanoncifjúság. (Ilyen munka lesz pl. a Mezőgazda­sági Múzeum egy-egy osztályának rendbehozása, grafikonok elkészítése, modellek kijavítása, részben tervezése és elkészítése, díszítő munkálatok stb.) Ifjúságunk ezáltal nemcsak az újjáépítés ez irányú munkájába kapcsolódik bele, nemcsak a 48-as ünnepségek szolgálatában végez hasznos munkát, nem­csak saját ismeretkörét bővíti, hanem az egész tervezet lebonyolításában is annyira aktív részt vállal, hogy munkája az elképzelhető legszebb formában forr össze a művelődés útjára lépő népi réteg mun­kájával. A fiatalságnak ez a múzeum igazgatóságának irányítása és felügyelete mellett lefolytatott munkája két iskolai év tartalmára szól. Amíg ugyanis az 1947-48-as tanév alkalmas lesz arra, hogy a budapesti kiállítás, illetve múzeum szerepeljen programjukban, addig az 1948-49-es tanévben egy vándorkiállítás anyaga készülhet el hasonló módon és eszközökkel. Természetes dolog, hogy a Mezőgazdasági Múzeum teljes egészében való újjáépítése ily rövid idő alatt meg nem valósulhat, elengedhetetlenül szükséges azonban, hogy az újjáépítés megkezdődjék, s egyúttal nevelési célokat is szolgáljon. Ismertetőfüzet A munkatársak, vagyis a későbbi népi vezetők, ezeken a kiállításokon vizuálisan átalakítva maguk előtt látják majd azt, amit az első évi tanulmányaik során elméletben már elsajátítottak, s a kiállítás alkalmából kiadandó kis füzet, amely a kiállítás anyagát ismerteti, a személyes élmény erejével páro­sulva minden magyar faluban és tanyán leghatalmasabb propagálója lesz nemzeti kultúránknak. Vándorkiállítások A hároméves terv betetőzése a vándorkiállítások kiépítése lesz. Mikénti létrehozására illetve össze­állítására már a budapesti kiállításokkal kapcsolatban ismertettük a legkézenfekvőbb és leghasznosabb megoldást. Az első évben kiválasztódnak a helyi népi vezetők, s a családi könyvtárakon és munkaközösségeken

Next

/
Thumbnails
Contents