Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

Figyelemébresztő alkalom Régi tapasztalati igazság, hogy minden hasonló kezdeményező megindulás csak akkor tud mély gyökeret verni a legszélesebb rétegek lelkében, ha éppen ezeknek kiindulását olyan kedvező külső körülményekből (ünnepségekből, emlékezésekből, évfordulókból) gyökereztetjük, mint amilyen az 1948-49 két Szabadságév lesz. Ennél szerencsésebb körülmény és kedvezőbb kiindulás el sem képzelhető. A Szabadságévekből kiinduló munkafolyamatok teljesen új utakon járnak, és éppen ezért szükséges, hogy ne csak a szellemi, hanem a technikai előkészítés is a legmesszebbmenő figyelem jegyében készüljön. Értem ezt mindjárt arra, hogy mindazok, akiknek ebbe az önművelődési tevékenységbe való bekapcsolódása szükséges és kívánatos, az egész elképzelésről és annak minden egyes fázisáról tökéletesen megfelelő formában és idejekorán értesüljenek. Az egész munkafolyamat szellemi előkészítése a szabad művelődés feladata, és ennek részleteiről a későbbiekben tárgy szerint fogunk említést tenni. Az érdekelt rétegek tájékoztatása azonban mindjárt itt tárgyalandó feladat. Plakát A kiindulás mindenesetre egy plakát kell, hogy legyen, amely lényegében azt közli, ami a centenáriumi évek alatt történni fog. Miután a munkafolyamat minden egyes részlete egy plakáton nem közölhető, sőt, az egészséges és hatásos propaganda szempontjából ez nem is lenne kívánatos, úgy látnánk helyesnek, ha ez a plakát csupán általános irányelvekre mutatna rá. Ugyanakkor azonban minden egyes faluban létesülne egy tábla, amelyen a későbbiekben kizárólag a szabadművelődési ügyekkel kapcsolatos és természetesen a Tanács által láttamozott hirdetmények mutatnának rá a részletekre. Ha az ezen a táblán elsőnek elhelyezett plakát olyan lesz, hogy a figyelmet felkelti, a további hirdetményeket kétségtelenül már bizonyos előlegezett érdeklődés fogja várni. Szaklapok Gondolni kell itt arra is, hogy a munkában tulajdonképpen részt vevő népi rétegek mellett minden faluban vannak, illetve szolgálatot teljesítenek olyan állami vagy községi alkalmazottak, valamint elöljárói tisztséget viselők, akik, ha személy szerint nem is tudnak a munkában állandó bekapcsolódással részt venni, de annak érdekében mégis tevékenykedhetnek. (Elsősorban a községi elöljáróság, a MÁV, a posta, valamint egyéb szervek személyzete.) Miután mindezeknek saját hivatalos lapjuk van, feltétlenül szükséges, hogy a faluban végzendő munka egyes mozzanatairól ezen a lapon keresztül is, mintegy hivatalosan tudomást szerezzenek. Előadássorozatok Az emlékév méltó megünneplésének, de ugyanakkor a kulturális munkafolyamat megindításának is elengedhetetlen alapfeltétele, hogy a magyar nép végre valóságon felépülő történeti szemléletet kapjon. Ezt a célt szolgálja egy hat előadásból álló előadás-sorozat. Lényeg, hogy minden faluban és tanyán megtartsák ezeket, ahol szabadiskola vagy tanfolyam működik, ennek keretében, ahol nem, ott önállóan. Az előadások vezérfonala Az előadások vezérfonalát kellő időben minden kerületi szabadművelődési tanács megkapja, hogy a helyi körülmények figyelembevételével megvalósításra előkészítse. Innen kerülnek el a vezérfonalak a helyi ügyvezetőkhöz, akik az előadás-sorozat lebonyolításának technikai részét a helyi tanácsokkal együtt végzik. (Előadók felkérése, ünnepélyes külsőségek biztosítása, helyiség kijelölése, időpont megbeszélése, propaganda stb.) Ez az előadás-sorozat semmiképpen sem befolyásolja, vagy éppen gátolja a 48-as Ifjúsági Bizottság által rendezendő előadásokat. Áz ügyvezető és a helyi tanács legfontosabb feladata éppen az lesz, hogy ezeket az előadásokat összhangba hozza, és biztosítsa, hogy az előadások megtartásának időpontjában a faluban más előadás ne taitassék. Megjegyezzük, hegy ennek a hat elcacásnak különös értéket éppen az feg adni, hogy az egész országban minden falutan és városban egyöntetűen fegják megtartani. Az elcaoásek, mint már jeleztük is, a magyar parasztság problémáival foglalkoznak. Ezt indokolja az a körülmény, hogy általában a reformkorszak, de a 48-as események középpontjában is a jobbágykérdés állt. 1948-49 telén pedig majd olyan előadások megtartása lesz megszervezendő, amelyek a munkásság problémáira világítanak rá. Családi könyvtárak Az előadás-sorozatok keretében megindított kulturális munka fejlődésének biztosítására s az önképzésre nevelés szolgálatában állnak a családi könyvtárak. A csaláoi könyvtár feíacata egyrészt a legfontosabb tudnivalók írásban való eljuttatása a magyar etthenckba, másrészt a tanult anyag megrögzítése egy-egy család keretében, harmaoszor, de nem utolsó sorban, az olvasási keov felébresztése és a könyv megbecsülésére való nevelés. A családi könyvtár alapvetése 12 kötet lesz, amelyek előfizetéses alapon