Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

Öt szakirányú művelődési telepen előadás-sorozatok a szabadságeszme hatásairól a kereskedelemben, az iparban és a művészetben. Öt női művelődési telepen előadás-sorozatok a szabadságharc nőalakjairól. Kiállítás a szabadságharcot ábrázoló művészi alkotásokból, vándorkiállítás ugyanezzel az anyaggal a népművelési settelementekben, telepeken stb. Tanulmányi kirándulások a szabadságharc történetében szereplő helyek megtekintésére. Tanulmányi utazások. Üzemekben, gyárakban és értelmiségi munkahelyeken előadás-sorozatok a szabadságharcról. Vándorkönyvtárak összeállítása és kiadása a szabadságharcot tárgyaló könyvek anyagával. Az elhangzott ismeretterjesztő előadások könyvekben való kiadása. Műsoros előadások a Városi Színházban, a Belvárosi Színházban, a Zeneakadémián, a Vasasok Székházában, üzemekben, és a Fővárosi Könyvtár olvasótermében. Bábszínház-előadások felnőtteknek és gyermekeknek. Gyermekfoglalkoztatással kapcsolatosan vers-, mese-, irodalmi anyag összegyűjtése. A szabadságharc hősei a gyermekek számára stb. Diapozitív-sorozat összeállítása. VI. Kongresszusok a) Magyarok Világkongresszusának megrendezése, először a háború után. (A külföld magyarjainak látogatása és találkozója - esetleg pénzügyi támogatás megszervezésével.) Esetleg: b) A Városok Nemzetközi Szövetségének kongresszusa Budapesten, mely 1940-re volt előkészületben: a szervezési munka már meg is indult, de a háború kitörése mindent megakasztott. (A Városok Kongresszusa számára Nagy- Budapest kiállítás a város életéről és működéséről, modern jellegű városbemutatás, erős dokumentáris anyaggal.) c) Lehetőleg minél több szakmabeli kongresszus kezdeményezése nemzetközi meghívásokkal. d) Nagy országos szervezetek nagygyűléseinek sorozata. VII. Emlékünnepélyek. a) 1948. január 1.-március 15. között: részint külföldön a lezajló hasonló szabadságharci megemlékezésekbe kapcsolódással, részint Budapesten az évforduló napján az illető nemzet iránt érdeklődő társadalmi körök bevonásával, esetleg rendezésében. b) Március 15-én nagy magyar társadalmi ünnep és szervezetek felvonulása (Pilvax, Egyetem tér, Landerer és Heckenast, Nemzeti Múzeum). A Nemzeti Múzeum előtt a nagy emlékkandeláber felavatása. c) Március 15-én délután törvényhatósági díszközgyűlés. (Az autonómiák szabadságvédő hivatása.) d) Március 15-én este díszelőadás a Nemzeti Színházban. Ünnepi megemlékezés. e) Március 16-án ünnepi hangverseny a Székesfővárosi Zenekarral az ünnepi zenemű bemutatója. f) Március 17-én díszelőadás az Operaházban (Erkel: Névtelen hősök, Kodály: Psalmus Hungaricus, Bartók: Cantata profana, színpadi beállítással.) g) Március 21-én ünnepi díszülés, a magyar tudósok és művészek hódolata. h) Ünnepi hét a budapesti színházakban. (Lehetőleg magyar bemutatók.) Az Operaházban nagyobb szabású vendégjáték március 18-31. között. i) Ünnepi játékok szabadtéren 1848 eseményeinek felelevenítésével. VIII. Más hatóságoknál vagy társadalmi úton kezdeményezendő megemlékezések A) A magyar posta bélyegsorozatai. a) A Szaoadság-évek rendes forgalmi bélyege, szabadságharci jelképekkel vagy hősökkel. b) Külön feláras Március 15. sorozat (Petőfi, Talpra Magyar, a szabadsajtó, Táncsics, a 12 pont, Rottenbiller, stb.) B) Szabadság-évi emlékpénz. C) Szabadság-évi sportesemények. D) Nagy tömegsportünnepségek. E) Az első nagyobb szabású nemzetközi vásár vagy ipari kiállítás. F) Tenyészállatvásár, gyümölcsvásár, őszi lakberendezései kiállítás stb. G) Nagy történeti film, lehetőleg nemzetközi érdeklőaésre számot tartó megoldásban és kivitelben. A megvalósítás számottevő kötöttsége csakis nagyarányú tőketársulás útján teremthető elő. A legjobb író, rendező, felvételkészítő, színész együttesét kell biztosítani, egy általános érdekű tör-