Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

Az Országos Bizottság országos kiállítást rendez és megszervezi a 48-as múzeumot. Az így összegyűlt adatok segítségével előkészítjük 1848 még eddig meg nem írt, átfogó társadalmi és gazdasági történetének megírását. II A Duna-Tisza csatorna építése Már egy évszázaddal ezelőtt felmerült a terv, hogy az Alföld felvirágoztatására csatornát kell építeni a Duna és a Tisza között. Akkor elmaradt a terv megvalósítása, mert fegyvert kellett fogni. „Felépítjük, ha szabadok leszünk" - mondták akkoriban a Duna-Tisza közének lakói. Most, száz év után, napirendre került a csatorna megépítése. A mérnökök már dolgoznak a részletes terveken. A magyar ifjúság vállalja a csatorna egy szakaszának elkészítését. Egy harminc kilométeres szakasz megépítése vár ránk: ez lesz az újjászülető márciusi ifjúság ajándéka a magyar nemzet számára. A munkát már 1947 nyarának végén megkezdjük. 1. A harminc kilométeres szakaszt három részre osztjuk és mindegyik részen egy ifjúsági tábort állítunk fel. Egy tábor kb. 35 osztagból (2000 fő) áll, az osztagok havonként váltják egymást. Egy osztag létszáma 50-80 fő. Önkéntes jelentkezés alapján kb. 20 000 ifjú vehet részt ebben a munkában. Egy város vagy falu tehát csak kevés fiatalt küldhet: a legérdemesebbeknek kell eljutniuk. Már most kezdjük meg a jelentkezést az Országos Bizottságnál. 2. A táborban a hétórai munka mellett tanulásra, sportra, egészséges szórakozásra is alkalom nyílik. Az Országos Bizottság részletes oktatási, kulturális és sporttervet készít. A táborban, -> ahol a legöntudatosabban dolgozó parasztfiatalok, a legtöbbet termelő ifjúmunkások és a legjobban tanuló diákok találkoznak majd, szakképzett pedagógusok gondoskodnak az ifjúság tudásának gyarapításáról. Minden osztagnak lesz műkedvelő csoportja. Szavaló-, ének-, zeneversenyeket rendezünk, külön filmszínháza lesz a tábornak a legújabb és legjobb filmekkel. Pihenőidőben az ország legkiválóbb színészegyüttesei tartanak majd előadásokat. A lehető legtágabb sportlehetőségeket biztosítjuk. Az osztagok nemcsak a munkában, hanem a tanulásban, kulturális és sportéletben is versenyszerűen mérik össze erejüket. 3. A szomszéd népek ifjúsága segítségünkre lesz a csatorna megépítésénél. Már bejelentették, hogy elküldik brigádjaikat. 4. A munkában részt vevők közül a legkiválóbbak megkapják a Magyar Köztársaság „Jó munkáért" érdemrendjét. III Kulturális terv 1848 hagyományai megkövetelik, hogy a százéves évfordulón egész ifjúságunk fokozottabb kultúrmunkával haladjon előre. Már most munkához kell látnunk, hogy terveinket megvalósítsuk. 1. Országos kultúrversenyeket rendezünk: a) színjátszócsoportok, b) népi együttesek, c) szavalók, d) énekkarok, e) énekesek, f) zenészek, g) zenekarok stb. részére. Az első verseny időpontja 1947. febr.-máj., a másodiké 1947. okt.-1948. febr. A versenyek országos bírálóbizottságok előtt folynak le, 12 központi helyiségben. Az első versenyen csak ifjúsági színjátszócsoportok, népi együttesek, szavalók vehetnek részt. Műsoraikat - az idő rövidségére való tekintettel - maguk választják, de a helyes darabválasztást is pontozni fogják. A legjobb népi csoportok részt vesznek a dunai népek ifjúsági kultúrversenyén. A népi kultúra megőrzése és terjesztése olyan fontos feladatunk, hogy helyes, ha erre a célra minden község, város fiatalsága közös helyi együttest alakít, amely minden egyesület tagjait magába foglalja. 2. Irodalmi pályázatot írunk ki: a) 48-as ifjúsági regényre, b) A mai ifjúság problémáiról szóló színdarabra. c) d) A mai ifjúság problémáiról szóló regényre. e) A márciusi ifjakról szóló színdarabra. 3. Képzőművészeti pályázatot hirdetünk harminc éven aluli képzőművészeink számára. A pályázat legjobb alkotásai képviselik a magyar ifjúság képzőművészetét a centenáriumi ifjúsági kiállításon.