Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

Az Országos Szabad Művelődési Tanács működésének megkezdése után egyik legfontosabb feladat az, hogy megszerveztessük a kerületi, majd a helyi szabadművelődési tanácsokat, és a reájuk háruló feladatok zavartalan ellátását biztosítsuk. A kerületi szabadművelődési tanácsokat megfelelő útmutatásokkal kell ellátnunk. 2. A szabad művelődés egységének és tervszerűségének biztosítása érdekében szükséges, hogy a társminisztériumokkal szoros kapcsolatot építsünk ki, és ezzel a szabad művelődés munkájának összhangját minden vonalon biztosítsuk. E tekintetben az első lépések a napokban a társminisztériumok képviselőinek jelenlétében tartott értekezleten már megtörténtek. 3. Az ügyosztály egyik igen fontos teendője lesz, hogy a szabadművelődési felügyelők kiszemelése után tavasszal közös értekezletre hívja össze őket, s ott az iskolán kívüli nevelés irányelveire nézve egységes tájékoztatást adjon nekik. A felügyelőkkel tartandó értekezlet mellett a nevelök nevelése érdekében szükségesnek tartja az ügyosztály, hogy a nyár folyamán a szabadművelődési előadók, kultúrmunkások részére tanfolyamokat tartsunk, s ezeken az iskolán kívüli nevelés szervezésével, módjával, módszerével kapcsolatos kérdéseket megtárgyaljuk és megvilágítsuk. 4. A folyó tanév még hátralevő részét igyekszik az ügyosztály felhasználni arra, hogy a vidéki kultúrmunka megszervezésére és a hiányok pótlására elindított tevékenységét még fokozza és eredményesebbé tegye. Folytatjuk a Földművelésügyi Minisztériummal karöltve megszervezett mezőgazdasági tanfolyamokat, a helyi szervek által kezdeményezett előadások, előadássorozatok, tanfolyamok és népfőiskolai munkák ellenőrzését, gondozását, a tanároknak a kényszerszünet ideje alatt való bekapcsolását a falusi lakosság nevelésének munkájába. 5. Ügyosztályunk a megsemmisült vagy részben tönkrement népkönyvtárak gyarapítását, új népkönyvtárak létesítését új elvek szerint folytatja. Tárgyalást folytatunk majd a könyvkiadó vállalatokkal a nép nagy tömegei kezébe való s a népművelés céljait szolgáló könyvek kiadása érdekében. 6. Ügyosztályunk a Népművelők Tudományos Társaságával a legteljesebb együttműködést építi ki könyvek kiadása, könyvtárak létesítése, az iskolán kívüli nevelés módszerének kialakítása és eszközeinek munkába állítása érdekében. 7. A Népművelési Tudományos Intézet helyiség hiányában nem tud megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyek reá hárulnak. Az ügyosztály reméli, hogy az Országos Szabad Művelődési Tanács helyiségének biztosításával kapcsolatosan az Intézet is megfelelő helyiséghez jut, s akkor nem lesz akadálya annak, hogy az Intézethez beosztott munkaerők a szabad művelődés ügyének továbbfejlesztése és ápolása érdekében megfelelő munkát fejtsenek ki. 8. Az ügyosztálynak terve, hogy a népfőiskolák, munkásfőiskolák, népegyetemek, szabadegyetemek kérdését rendeletileg szabályozza az Országos Szabad Művelődési Tanács véleményének meghallgatásával, mert az e téren fennálló bizonytalanság tovább fönn nem tartható. Terve az ügyosztálynak, hogy az ország néhány pontján minta népfőiskolákat (munkásfőiskolákat) állít föl, illetőleg az ilyen népfőiskolák fölállítását támogatja. Ugyancsak terve az ügyosztálynak, hogy néhány mintavármegyét szemel ki, ahol a szabad művelődés ügyét a helyi támogatás mellett fokozottabb anyagi támogatásban részesítve példát szolgáltat a szabad művelődés munkájának tervszerű kiépítésére. 9. Rendezni kívánja az ügyosztály a műkedvelői előadások kérdését is, valamint a népi játékok meghonosítását és elterjesztését. Ehhez a tervéhez kapcsolódik a Gyöngyös Bokrétának új, korszerű formában való feltámasztása is. 10. A kinevezendő szabadművelődési felügyelőknek a státusrendelet szerint szakvizsgát kell tenniök, mielőtt végleges kinevezést kapnak. Fontos követelmény tehát, hogy a szabad művelődés kérdéseinek tudományos tisztázása és feldolgozása érdekében olyan könyvek jelenjenek meg, amelyek részben a felügyelők, részben a szabad nevelés vezetői és munkásai, részben pedig a pedagógusok és a nagyközönség számára útmutatóul szolgáljanak. Szükség van arra is, hogy a tanítóképzőket megfelelő kézikönyvvel lássuk el, tekintettel arra, hogy az iskolán kívüli nevelés kérdésével a tanítóképző intézetek mint külön tantárggyal foglalkoznak. 11. Terve az ügyosztálynak olyan folyóiratot kiadni vagy kiadatni, mely egyrészt a szabad művelődés speciális kérdéseivel foglalkozik, másrészt időről időre számot ad e munka eseményeiről és eredményeiről. Tervezi az ügyosztály egy néplap, egy ifjúsági és egy gyermeklap kiadását is. A néplap és az ifjúsági lap kiadásánál a nevelői szempontok mellett az a tekintet is vezeti az ügyosztályt, hogy népünk és főleg az ifjúság ne legyen kiszolgáltatva az egyoldalú pártnevelésnek. Gyermeklap jelenleg egyáltalán nincs, a kiadandó ilyen lap tehát nagy hiányt pótolna. 12. A rádiót az ügyosztály fokozottabb mértékben óhajtja bekapcsolni a szabad művelődés szolgálatába. Részben azzal, hogy a rádióban a szabad művelődés tervébe beillesztett előadásokat, tanfolyamokat (szülők iskoláját, rádió népfőiskolát) tart, és a könyv mellett az élő szót is beállítja a nevelés és