Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VI. A FILM A SZABADMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN

kérés és nincs fegyelmezési probléma. A közönség nem távozhat csalódottan. Meg kellett szervezni a főiskolák filmellátását. Melléktermékként diapozitív képeket is lehet készíteni. Űj gépeket is kell termelni. Olcsóbbat és jól használhatót. A belső felszerelést is ki kell építeni. Felvevőkocsi, filmrajzfelvevő-asztal, nagyítógép és laboratórium is kell. Későbbi terv, hogy mindez a mostani szűk bérlemény helyett nagyobb és saját házban nyerjen elhelyezést. Joggal kérdezhetné a bizottság: miből? Én, a közismert pesszimiszta, optimistán látok. A tárcahitel bizonyos összeget már megenged, a szabad művelődés filmjeire felvett hitelkeret is segítséget jelent. A legutolsó vívmány, amit örömmel jelenthetek, hogy a legutolsó Minisztertanács hozzájárult, hogy a mozikból befolyó közérdekű szolgáltatás 8%-át a magyar filmoktatásra használhassuk. Ez a bevétel, még ha sokszor ennyi volna, akkor is kevés lenne. Ehhez szaktudás, áldozat és lelkesedés kell. A napokban vidéken jártam és láttam a hídépítők heroikus munkáját. Ez a munka, ez a küzdelem vár a bizottságra. A bizottság munkarendje: ez a teljes ülés az év végéig nem ül össze. A szaküléseken tárgykörök és szakképzettség szerint dolgozik a bizottság. A scenáriumokat két-két tag bírálja, egymástól függetlenül. A kivitelezés már a Kirendeltség feladata. Az első feladat a már meglévő filmek átvizsgálása, amelynek főbb szempontjai: alkalmasak-e a változott viszonyokban is, kül- és belpolitikai szempontok, irredentizmus, elévült adatok, statisztikák. Életre hívja a minisztérium a cenzúrabizottságot is, amely az átvizsgált filmeket engedélyezi és engedély irattal látja el. A munka nehéz lesz. Kéri innen a Kirendeltség tagjait, akik eddig is szinte aszketikus önfegyelemmel dolgoztak, hogy még több odaadással és áldozattal folytassák a munkát. Kéri a bizottság minden tagjának a munkáját is, gondoljanak arra, hogy minden elvégzett munka egy-egy tégla a magyar kulturális film épületében. Köszönti a megjelenteket, és szeretettel köszönti Sztrókay Kálmán elnök urat és kéri, vegye át a bizottság irányítását. Átnyújt neki egy üres filmorsót, szimbólumául annak, hogy ezt az orsót a bizottság munkája töltse meg. Ehhez a munkához az Isten áldását kéri. Sztrókay Kálmán elnök üdvözli a bizottságot, és kéri, hogy ehhez a szinte félelmetesnek látszó nagy munkához mielőbb lássanak hozzá. A munka sok, de a filmmel való munka érdekes, lebilincseli az embert. Ezután felteszi a kérdét, hogy van-e valakinek a teljes nyilvánosságot érdeklő indítványa? Dr. Berg Pál: Kérdi, hogy milyen szerep vár a bizottságra: irányítás vagy tudomásulvétel. Csak régi filmek közötti válogatás, vagy pedig az új filmek elindítása is. Elnök: Az igények szerint alakul a bizottság munkája és nem bürokratikus tételekhez való ragaszkodásban. Barátosi: A sok elveszett gép pótlására azt indítványozza, hogy a közelben elhelyezett iskolák között kölcsönkéréssel próbálják megoldani a filmoktatást. A hónap első hetében egyik iskolánál, második hetében másik iskolánál volna a gép. A semminél többet jelent. Halápy: A múltban a VKM és Budapest szfőv. között együttműködés volt. A megfilmesítendő témákat bejelentették egymásnak. Ez jó és áldásos volt, kéri, hogy ezt a jövőben is tartsa meg a bizottság. Elnök: Az együttműködésnek nincs akadálya. Berg: Kérdi, hogy az iskolák használhatnak-e kölcsönfilmeket? Az Amerikai Misszió és a British Council filmjeire gondol. Vidacs dr.: Folyamatban van az intézkedés, hogy az említett filmek, a bizottság megvizsgálása után a mi filmjegyzékeinkben is szerepeljenek. Dr. Batka: A múltban egészségügyi filmek igen kis számban szerepeltek. Már a múltban is nagy érdeklődés mutatkozott irányukban. Most még inkább szükség van rá. Nagyon rosszak az egészségügyi viszonyok (tbc, fogbetegségek). Kéri, hogy az ilyen filmekre fokozottabb gondot fordítsanak. Elnök', Örömmel hallja az indítványt, kéri, hogy a munka is találjon személyes vállalkozót. Dr. Szondy: A kis bizottságok kérdéséhez szól hozzá. Véleménye szerint a saját szaktárgyain kívül másfajta filmek is érdeklik a bizottság tagjait. Jónak tartaná, ha a filmek szövegei minden taghoz eljutnának, így nem kerülhetnének torzított szövegű versek a filmekbe (Ady, Áprily) mint régen. Dr. Koczkás: A maga részéről csatlakozik Szondy főtanácsos gondolatához. Más szaktárgyú tagja is legyen egy-egy bizottságnak. A társadalomtudomány, gazdaságpolitika, történelem jól használhatja a természettudományos felkészültséget, mert összefüggés van a dolgok között, és nem elhatárolt részek kellenek, hanem összefüggő egészek. Elnök: Igyekezni fcg, hogy egy-egy bizottságban több szakembert foglalkoztasson. Barátosi: Azt indítványozza, hogy a bizottság minden egyes tagja kapjon meghívót az ülésekre, tagnak csak a hivatalosan (megjelölt meghívón) behívottak szerepelnének, de akit érdekel a dolog, az szívesen eljönne. Még egyszer visszatér arra a gondolatra, hogy a filmoktatást meg kellene indítani, ha másképpen nem ún. mozizással kellene megindulni. Nem játékfilmekre gondol, hanem arra, hogy valamilyen nagyobb teremben keskenyfilmeket lehetne vetíteni az ifjúságnak.