Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VI. A FILM A SZABADMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN

Hivatali elődeimnek ilyen irányú kísérletei nemcsak a kellő anyagi alap előteremtésén és a háborús gyártási nehézségeken, hanem jó részben a felszabadulás ideje előtti illetékes kormányzati szerveknek azon a merev álláspontján hiúsultak meg, mely a mozgókép alkalmazásának lehetőségét csaknem kizá­rólag a szórakoztató jellegű ipari üzemek számára igyekezett fenntartani. Tárcám költségvetési keretében a fent vázolt cél megvalósítására megfelelő fedezettel nem rendel­kezem és - tekintettel a szükséges felszerelések beszerzési árának újabb alakulására - nem is látom lehetségesnek azt, hogy ilyen tételt az állami költségvetésnek tárcámra eső részében biztosíthassak. Sem a szabadművelődési tevékenység, sem az ingyenes (népiskolai) oktatás kapcsán semmiféle cí­men, semmilyen díj nem szedhető, de ilyennek rendszeresítése az eszményi céllal nem is volna össze­egyeztethető. A szabad művelődés és iskolai tanítás intézményes filmellátása viszont igen hatékony eszköz a közönség ízlésének fejlesztésére a hivatásos szórakoztató filmek iránt támasztott igények szempontjából, és így közvetve nagyban elősegíti hivatásos filmgyártásunk színvonalának emelkedését is, a filmre ránevelt közönség révén a hazai mozgóképszínházak látogatottságát is. A szabad műve­lődés filmjének hivatása gondoskodni arról, hogy a mozilátogatók széles tömegében népszerűséget biztosítson a jó és értékes filmalkotásnak. Ezért méltányos az, hogy a filmek a nép nevelését szolgáló, s jelentős fenntartási költséget igénylő, de üzleti hasznot nem hozó ágazata a szórakoztató üzleti filmiparban találja meg anyagi létalapját, és a film révén a néptől befolyó haszon parányi töredéke film alakjában ismét visszajusson a néphez és gyermekeinkhez. Dr. Keresztury Dezső s. k. Tísztázat. - UMKL XIX. I-l-i-33 360-1946. („L. Pogány, IV. 30., K. V. 2. KE" [Keresztury]) 232 Budapest, 1946. augusztus 8. BELSŐ FELJEGYZÉS A MINISZTER SZÁMÁRA A KÖZMŰVELŐDÉSI CÉLÚ FILMEK ANYAGI RÉSZESEDÉSÉRŐL A belügyminiszter úr által 271 999/1946. IV. sz. alatt megküldött és a mozgófényképüzemek engedé­lyezései által fizetendő 6%-os közérdekű szolgáltatás összegeinek felosztására vonatkozó miniszter­tanácsi előterjesztés tervezetével kapcsolatban a VII. ügyosztály tisztelettel kéri miniszter urat, hogy - amennyiben helyesnek látja - a Minisztertanácson az alábbi álláspontot érvényesíteni szíveskedjék: 1945. évi augusztus hó 14-én (31 963/1945. VII. sz. alatt) az akkori hivatali elődöm arra kérte a bel­ügyminiszter úr hivatali elődjét, hogy a mozgófényképüzemek részéről kötelezően befizetett közér­dekű szolgáltatás keretéből 3%-nyi részt, vagyis a szolgáltatások 1/4 részét a szabad művelődés és közoktatás filmcéljaira, az erre szolgáló intézményem ilyen irányú szükségleteire folyamatosan ren­delkezésre bocsátani szíveskedjék. A belügyminiszter úr 1946. évi március hó 8-án (152 389/945. IV. BM sz.) válasziratában közöltek szerint „az összegek szétosztása felett a Minisztertanács rendelkezik, ennek következtében az átiratban megjelölt célokra nem áll módjában a 12%-os közérdekű szolgál­tatásból részesedést biztosítani". Ennek alapján tettem 1946. évi május 2-án hasonló értelmű előter­jesztést a Minisztertanácshoz. (33 360/946. VII. VKM sz.) A Minisztertanács akkor az összeg fel­osztásáig az ügyet időszerűtlennek látta és 1946. augusztus hó 1-i időpontig történő elhalasztás cél­jából a tárgysorozatról levette. A szabad művelődés dolgozói és az országnak főleg vidéken lakó minden néprétege a lélek for­málására kiválóan alkalmas, legkorszerűbb eszköznek: a mozgóképnek rendszeres használatát nem­csak kéri, hanem a szó legszorosabb értelmében követeli. A háború pusztítása az iskolák oktatófilm­ellátását is annyira megbénította, hogy csak jelentős befektetéssel lehet újjáépíteni. Ennek keretében az új általános iskoláknak oktatófilmekkel való ellátása különösképpen kiemelkedő fontosságú fel­adata. Az iskolán kívüli nevelés filmellátását szoros kapcsolatba kell hozni az iskolai filmoktatással, a tudományos, művészeti és kutatóintézményeket, valamint külföldi kulturális intézményeinket is fokozatosan be kell kapcsolni a filmellátás kiépítendő kulturális rendszerébe. Mindehhez nagy befek­tetést igénylő gépekre, tudományos és technikai szempontból jól működő központi szakintézményre van szükség. A kulturális természetű filmügyek bevételt sehol sem biztosítanak, de ellátásuk elodáz­hatatlan közérdek. Tárcám költségvetése keretében az említett cél megvalósítására megfelelő fedeze­tet biztosítani nem állott módomban, és - tekintettel a szükséges felszerelések beszerzési árának újabb alakulására - nem is látom lehetségesnek azt, hogy ilyen hitelt az állami költségvetésnek tárcámra eső

Next

/
Thumbnails
Contents