Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
A külügyminisztérium megbízottja a külügyi tanfolyamok megszervezése felől tájékoztatja az értekezletet. Igen fontosnak tartja külpolitikai szempontból is a társminisztériumok együttműködését, hogy így a külföld is értesülhessen arról a széles körű demokratikus szellemű munkáról, amely hazánkban folyik. Fontosnak tartja, hogy a nagyobb tömegek egy bizonyos külpolitikai látókörrel rendelkezzenek . A Tájékoztatásügyi Minisztérium megbízottja csatlakozik a Külügyminisztérium képviselőjének felszólalásához. Szintén fontosnak tartja a külföld megfelelő tájékoztatását. Fontos az is, hogy a szabadművelődés ne csak külpolitikai vonatkozásban, hanem az ország belső élete felől is állandóan tájékoztassa a tömegeket. Nem napi politikáról van szó, hanem az élet fontos eseményeinek tárgyilagos látásáról. Fehér Imre az Iparügyi Minisztérium részéről ismerteti az Iparügyi Minisztérium iskolán kívüli tevékenységét, főként a háziipari tanfolyamok és az ipari tanfolyamok megszervezése és jelentősége felől. A múltban is meg volt a VKM-mel a kapcsolat. Ezt a kapcsolatot szilárd alapokra kell helyezni és az együttműködést különösen a kerületi és helyi szervek között biztosítani. Az iparügyi Minisztériumnak ipari szakkönyvtára van, az egyes könyvek szép kötésben az előállítási áron alul szerezhetők be. Gombos Ferenc őszinte örömének ad kifejezést, hogy a társminisztériumok az együttműködés fontosságát kivétel nélkül felismerték. Ez a felismerés és megértő magatartás biztosíték arra, hogy a főkormányzati szervek együttműködésében nem lesz hiány. A társminisztériumok az Országos Szabad Művelődési Tanácsban képviseletet kaptak, és így fontos, hogy az egyes minisztériumok mielőbb közölni szíveskedjenek azoknak a nevét és pontos címét, akik a minisztériumok részéről az Országos Tanácsba kiküldettek. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a helyi és kerületi Szabad Művelődési Tanácsok keretében a társminisztériumok közegei hasonló együttműködési készséggel dolgozzanak. Kéri a társminisztérium kiküldötteit, hogy e tekintetben a kerületi és helyi szerveket utasítani szíveskedjenek az együttműködésre, amint a VKM is utasítani fogja a maga szerveit, hogy a társminisztériumok ügyköreit érintő kérdésekben a társminisztériumok megfelelő közegeivel a legnagyobb egyetértésben működjenek. Rámutat a helyi és kerületi Szabad Művelődési Tanácsoknak éppen ama rendelkezéseire és feladataira, amelyek egy közös munkaterv kialakítását, végrehajtását és sikerét szolgálják. Szükségesnek tartja kidomborítani a VKM-nak azt a felfogását, hogy a társadalmat rá kell nevelni és képessé kell tenni a szabadművelődési munka végzésére, a korszerű művelődési szükségletek kielégítése kapcsán felmerülő feladatok megoldására. A VKM ezt a munkát nem hatalmi szóval, hanem szellemi irányítással kívánja előmozdítani. A szellemi irányítás mellett a munka végzéséhez erkölcsi és anyagi támogatást is nyújt. Végül rámutat a vezetők képzésének fontosságára, amely a szabadművelődési tevékenység színvonalát biztosítja. Katona Géza: Valamennyi minisztérium művelődési osztálya bizonnyal évi munkatervet készít, amely a külső szervek feladatait szabja meg. Kéri, hogy ezeket a munkaterveket küldjék meg a társminisztériumok egymásnak. így látja biztosíthatónak az érdemleges együttműködést. Novágh Gyula: A társminisztériumoknak az Országos Szabad Művelődési Tanácsban való részvétele és ennek a miniszterközi értekezletnek időközönkénti megismétlése a kormányzati főhatóságok együttműködését remélhetőleg biztosítani fogja. Az együttműködésnél azonban a hangsúly a kerületi és helyi szervekre esik. Az ideális megoldás az lenne, ha a szabad művelődés szervezete úgy fejlődne az idők folyamán, hogy a szabadművelődési felügyelő és az ügyvezető a társminisztériumoknak exponense lenne. Racionálisan és gazdaságosan csak így oldható meg a szabad művelődés munkája. Például említi, hogy több minisztérium népkönyvtárakat szervez vidéken, csakúgy, mint a kultuszminisztérium. Mennyivel gazdaságosabb és egyúttal átütőbb erejű lenne, ha az összes kormányzati ágak egyetértve, közösen állítanának fel mindenütt egy könyvtárat, amely felölelné nemcsak az ismeretterjesztő és szépirodalmat, továbbá a tudományágak népszerűsített anyagát, hanem a mezőgazdaságra, az iparra, a kereskedelemre stb. vonatkozó szakkönyveket is. A mostani rendszer szerint a kisközségekben is többféle könyvtár működik, de valójában egyik sem kezeltetik könyvtárszerűen. Elnök: Összefoglalja az értekezleten elhangzott elvi szempontokat, kívánalmakat. Megállapítja, hogy a társminisztériumok kivétel nélkül az együttműködés biztosítását az iskolán kívüli nevelés sikere érdekében elkerülhetetlenül szükségesnek tartják. Ezért úgy véli, hogy a minisztériumközi értekezlet megtartása időközönként elkerülhetetlen lesz. Kéri, hogy a társminisztériumok az évi munkatervüket küldjék meg tájékoztatás végett a VKM-nek, s hasonlóképpen a VKM is meg fogja küldeni a maga évi munkatervét a társminisztériumoknak.
