Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE

nyilatkozzék meg. Különben a nemzetiségek által lakott helységeket közvetlen helyi kiszállás alkalmával 3 csoportba soroztuk: „A község" az, ahol a nemzetiségi lakosság mindennapi élete többékevésbé nemzetiségi nyelven történik. „B község" az, amelyikben a nemzetiségi lakosságnak csak egy töredéke beszéli a nemzetiségi nyelvet, míg a többiekben elhalványult a nemzetiségi származástudat. „C község"-nek minősült az a kategória, amelyikben az eredetileg nemzetiségi származású lakosság elmagyarosodott s ahol már a nemzetiségi szabadművelődés megvalósítására nincsen reális lehetőség. E kérdésben a helyi viszonyok tekintetbe vételével a rugalmasság szempontjait kell alkalmazni. Azokban a nemzetiségek által lakott községekben, ahol a nemzetiségi szövetségek helyi csoportjai még nem alakultak meg, a szövetség a szükség szerint szintén kijelölhet a nemzetiségi szabadművelődés irányítására alkalmas nemzetiségi kultúrfelelőst. A nemzeti kultúrfelelős a helyi kultúrbizottság tagja. A kultúrfelelősöket a szövetségek - munkájuk arányában - havi tiszteletdíjban részesítik, amelynek összege azonban nem lehet több az ügyvezetők szokásos díjazásánál. A kultúrfelelősök névsorát s az ebben történő esetleges változásokat a szövetség a VKM VII. főosztályának mindenkor írásban bejelenti. A kultúrfelelősök munkájukról közvetlenül a nemzetiségi szövetségnek, valamint az állam részéről ellenőrzésükkel megbízott országos nemzetiségi előadónak számolnak be. A szlovák nemzetiségi előadó a Békés megyei szabadművelődési felügyelői hivatalban működik. Munkaköre nemcsupán a Békés megyei, hanem ezen túlmenően valamennyi szlováklakta nemzetiségi község nemzetiségi szabadművelődési irányítása. Azonos beosztású román és délszláv nemzetiségi előadó beállításáról később intézkedem. Ezeket is annak a vármegyének a szabadművelődési felügyelő hivatalába kívánom beosztani, melyiknek területén viszonylag legnagyobb számban lakik az illető nemzetiség. A helyi ügyvezetők a nemzetiségi helyi csoportok, illetőleg kultúrfelelősök munkájáról, miként a többi tömegszervezetéről is, az illetékes vármegyei szabadművelődési felügyelőnek számolnak be. A szabadművelődési felügyelő a minden hónapban esedékes jelentések kapcsán külön jelentésben számol be a vármegyéje területén történő nemzetiségi szabadművelődési munkáról. (Előadó: Vihar Béla igazgató.) Amennyiben felügyelő úr megítélése szerint olyan jelentősebb nemzetiségi szabadművelődési rendezvény adódnék, amelyen a VKM kiküldöttjének megjelenése kívánatos, ezt a rendezvény bemutatása előtt legalább 5 nappal hozzám jelentse. Fenti rendeletem összefoglalásául felhívom felügyelő urat, hogy minderről tájékoztassa az ügyvezetőket. Ugyancsak minden lehetőséget használjon fel, hogy a népi demokrácia nemzetiségi politikája szabadművelődési vonatkozásban is érvényesüljön, hogy egyrészt felszámolva minden káros sovinizmust, a magyar lakosságot megtanítsuk a nemzetiségekkel való együttélés helyes módjára, másrészt a nemzetiségek körében lappangó soviniszta maradványokat és a nemzetiségi sértődöttség ma már indokolatlan érzését feloldjuk. A célunk az: ismerjék fel a dolgozók, hogy a népi demokrácia Magyarországa az egyes nemzetiségek dolgozói között nincs és nem lehet több különbség, mint az, hogy más nyelvi formában a közös igazságot és a szocialista Magyarország felépítését szolgálják. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. J-l-i-255 309-1949 („K. Szathmáry, V. 23.") 206 Zalaegerszeg, 1948. június 21. A ZALA MEGYEI SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS KÖRLEVELE A MEGYE SZABADMŰVELŐDÉSI ÜGYVEZETŐINEK AZ ARATÓÜNNEPÉLYEK MEGRENDEZÉSÉRŐL A Függetlenségi Front és a tömegszervezetek Péter-Pálkor aratóünnepélyeket tartanak. Minden járásban, a jelentősebb községekben és ezekre a helyekre bevonandók a többi községek is. A szervezésben és a rendezésben a népi szerveken kívül részt vesznek a közigazgatás tisztviselői, a nevelők és teljes erővel a szabadművelődési ügyvezetők. A környező községekből a felvonulás ünnepélyes legyen. (Díszített kocsik, kerékpárosok, lovas bandériumok, táblás jelszavak stb.) Az aratóünnepségen határjárások, mezőgazdasági kiállítás, sportversenyek, kerékpárversenyek,