Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE

diája", „Hamlet", „Egerek és emberek", „Csongor és Tünde", „Kaméliás hölgy" művészi kidolgozása. A prózai rendező Kürtös Xavér, a szombathelyi és környéki műkedvelőgárdák részére rendezői tanfolyamot is tartott, melyen több alkalommal maguk a színészek is közreműködtek. A tanfolyam várakozáson felüli látogatottságnak örvendett. A városi zeneiskola programján kívül a budapesti Vasutas Szakszervezet koncertzenekara és a bp.-i Törekvés férfikara közreműködésével hangversenyt rendezett a helyi Vasutas Szakszervezet október 19-én. A gazdag műsort Pécsi József és Pécsi István vezényelte. Az állandóan fokozódó kultúrtevékenység a hivatal adminisztratív munkáját is erősen gyarapította. Befejeztük a közvélemény-kutatás feldolgozását, folytattuk a dolgozók 50%-os színházbérlete szervezését. Úgyszólván egymást érték a különböző munkaközösségi megbeszélések, összejövetelek: okt. 6-án 48-as kultúrverseny, 8-án a Kereskedelmi Alk. Szakszervezete, 9-én Vasi írók Munkaközössége, 13-án zeneiskolai hangversenysorozat, 14-én Vasutas Szakszervezet előadássorozat, 16-án Vasi írók Munkaközössége, 17-én Nőnevelési munkaközösség, 20-án Vasi írók, 26-án Vasutas Szakszervezet nőnevelési előadássorozat, 24-én I. ker. MKP, 25-én 48-as bizottság, 29-én Szabadművelődési munkaközösség, 30-án 48-as kultúrverseny voltak a megbeszélések tárgyai. A hivatal tagjai felváltva állandóan látogatták a szabadiskola előadásait és a felsorolt kultúrrendezvényeket. Meglepően emelkedett a hivatali könyvtár forgalma, ezért kartotékos könyvkatalógust készítettünk, a hivatal tagjai naponta 8-9 ig munkaközösségi megbeszélést tartottak. Kérem jelentésem tudomásulvételét. P. h. Dr. Horváth Ferenc s. k. felügyelő Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-164 422-1947. A minisztérium válaszlevelében közölte, hogy az „Október havi beszámoló jelentését elismeréssel veszem tudomásul." 197 Budapest, 1947. november 22. A MAGYAR-SZOVJET MŰVELŐDÉSI TÁRSASÁG KÖRLEVELE A MAGYAR ÉS SZOVJET NŐK KAPCSOLATÁNAK KIALAKÍTÁSÁRÓL Kedves Asszonytársak! A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság női tagozata a Szovjetunió életével, gazdasági, kulturális eredményeivel, a szovjet asszonyok mindennapjaival akarja megismertetni a magyar nők legszélesebb rétegeit. A magyar társadalom 25 esztendőn keresztül semmit, vagy csak hazugságokat tudhatott meg a szabad dolgozók hatalmas birodalmáról, ahol a 30 esztendővel ezelőtt lezajlott forradalom a nők legteljesebb egyenjogúságát valósította meg. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság munkáján keresztül a magyar asszonyok megtudhatják, hogy mit adott ez a felszabadulás a szovjet nőnek, hogyan veszi ki részét a férfiak mellett a politikai, gazdasági, értelmiségi munkákból, tanulásból, szórakozásból is. Ezen a megismerésen keresztül építhetjük fel az őszinte és erős magyar-szovjet barátságot, ami nemcsak a magyar demokrácia további fejlődésének egyik jelentős biztosítéka, de záloga a béke megőrzésének is. A Szovjetunió népei, a szovjet nők békét akarnak, csakúgy, mint a magyar asszonyok. Egyek vagyunk a béke akarásában és egyek a jobb életért vívott harcunkban is. A barátság alapja a megismerés. Ezt a célt a legközvetlenebb formában szolgálja az egyéni levelezés. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság női tagozata vállalta a levelek közvetítését, fordítását, hogy minél több magyar asszony találjon igazi barátot magának a szovjet nők között. A leveleken keresztül érthetjük meg a legközvetlenebbül, mit jelentett a szovjet asszonyok számára az új világrend megszületése, megtudhatjuk, hogyan veszik ki részüket az országépítés, a tudomány, a kultúra fejlesztésének nagy munkájából. Megismerhetjük apró gondjaikat és örömeiket, tanulhatunk tőlük és megismertethetjük velük a magyar asszonyok mindennapjait. Egy új világ tárulhat ki előttünk, új emberek új problémáival találkozhatunk. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság női tagozata arra kéri az asszonytársakat, hogy az első levélben - amit ismeretlen szovjet asszonynak címezzenek - írják le részletesen saját életüket, munka-