Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE
si tevékenységekkel kapcsolatos levelezéseket is „adolással" kezeljük. Vidéki szerveinkkel ily módon folytatott hivatalos levelezések száma 196. Kiadtunk január hó folyamán a VKM rendelete közlésére és az önképzőkörök foglalkoztatására a 61/1946. számú körlevelünket. Tóth Gábor, hivatalunkhoz beosztott népm. titkár a 12 580/1946. VI. 1. sz. rendelet alapján teljes jogkörrel helyettesít külszolgálatban. Ezen kívül a beküldött munkaterveket felülbírálja, jóváhagyja, és velük kapcsolatban a helyi ügyvezetőkkel a levelezést ellátja. A betegszabadságon lévő Rónai Tiborné Kováts Ilona főfoglalkozású tiszteletdíjast Takács Erzsébet berendelt áll. tanítónő helyettesíti. Iktatást, házi pénztárt és a központi könyvtárt végzi, ill. kezeli. Ezen kívül az ügydarabok gépi másolását is ő végzi. A múlttal szemben legnagyobb visszaesés mutatkozik az iskolán kívüli nőnevelés terén. Ennek részbeni oka az, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének vidéki szervei politikai okok miatt kiépülni nem tudnak; önálló alapszabállyal működő leányegyesületeink működését beszüntették, de fő oka az, hogy hivatalunknál nincs rendszeresítve a nőnevelést szervezni hivatott női munkaerő. Olvashatatlan aláírás s. k. népm. vezető. Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-23 532-1946. Az osztály a népművelési vezetőt a munkajelentéssel kapcsolatosan az alábbiakról értesítette: „F. évi január havi beszámoló jelentését azzal a megjegyzéssel veszem tudomásul, hogy amennyiben a telepes községek tanítóságának magatartásával kapcsolatban hivatalos eljárás megindítását tartja szükségesnek, úgy felterjesztésében konkrét adatokat közöljön. Kívánatosnak tartom azonban, hogy idevonatkozó tapasztalatairól - még felterjesztésének megtétele előtt - a főispán úrnak is tegyen jelentést. Budapest, 1946. február 17. Szathmáry s. k. K. Gombos s. k. 11/21." 173 Budapest, 1946. április 2. HETÉNYI REZSŐNEK, A NÉPMŰVELŐK TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGA TAGJÁNAK JAVASLATA FALUNAPOK RENDEZÉSÉRE Indítványozom, hogy a magyar falvak minden év május vagy június hónapjában meghatározott napon egyénenként, vagy négy-ötös csoportonként, ez utóbbi esetben felváltva, évenként más-más helyen gazdasági és kulturális téren elért eredményeik bemutatására ünnepet, ún. falunapot rendezzenek. A falunap célja egyrészt a magyar nép tehetségének, szorgalmának, fejlődésének, évenkénti haladásának szemléltetése, másrészt ősi kultúrájának, hagyományainak, zenéjének, költészetének, játékainak, népviseletének, népszokásainak és népművészetének felkutatása. Mindez egy nemes verseny keretében történjék, amelynek győztes községei és egyedei az eredményt évente a táji vagy megyei falunapokon mutatnák be. Ez a nap lenne a magyar falvak legnagyobb ünnepe, az önbecsülés, a föld, a táj és hazaszeretet büszke kifejezője, az elpusztíthatatlan ősi kultúra, népi erő és magyar tehetség bizonyságtétele. A falunapon a község vagy az érdekelt községek bemutatnák: hatalmas falitáblázaton az előző év születési, halálozási, egészségügyi statisztikai adatait, külön megjelölve, hogy az javulást vagy roszszabbodást mutat-e ki. Külön táblázaton az állattenyésztési és mezőgazdasági termelési statisztikai adatok. Közzétennék a különféle szövetkezetek előző évi mérlegét, a község költségvetését, különös tekintettel annak fejlődésére. Bemutatásra kerülnének az iskolák eredményei is a szabad művelődés és népfőiskolák eredményeivel együtt. Délelőtt az istentiszteletek után udvarverseny, kertverseny, gyermektisztasági verseny bemutatója, azon kívül háziipari és néprajzi kiállítás megtekintése. Idővel ugyanez alkalommal kell megrendezni a falusi könyvnapokat is, ahol sátrakban elárusításra kerülnének minden év legjobb irodalmi, történelmi, néprajzi, népismereti, nemzetgazdaságtani, mezőgazdaságtani, szociológiai munkái, a szépírók és költők műveivel együtt. Délután kerülne sor a népi bemutatóra, amelyen régi népviseletben felelevenítenék a régi népszokásokat, népi játékokat, hagyományokat, táncokat, zenét, és amelyen kihirdetnék a falunap versenyeredményét is. A falunapokat mindenütt táncmulatság zárná be. A húszas évek elején megdöbbenve láttam, hogy a magyar falvak kezdik elhagyni régi hagyományaikat, szokásaikat, viseletüket, és mindinkább a városi'nem magyar kultúra hatása alá kerül-
