Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

Budapest, 1948. június 16. AZ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI KÖZPONT ELNÖKÉNEK BEADVÁNYA A MAGYAR TUDOMÁNYOS TANÁCSNAK A KÖRZETI KÖNYVTÁRAK FEJLESZTÉSÉRŐL A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a folyó év januárjában az Országos Könyvtári Központra ruházta át a népkönyvtárüggyel kapcsolatos teendők további intézését. Legfontosabb ezek közül a körzeti könyvtárak szervezése. A körzeti könyvtárak szervezete a népkönyvtárhálózat legfejlettebb formája. A körzeti könyvtár, amelynek állományát 10-15 000 kötetre tervezzük, egy-egy 80-90 000 lakosú körzet középpontjában működik, szabályos időközökben cserélt letétekkel látja el a körzethez tartozó helyi (falusi, tanyai, külvárosi) könyvtárakat, illetőleg a kölcsönzőállomásokat. Egy-egy körzeti könyvtárhoz a helyi hálózat kiépítése esetén 50-60 helyi könyvtár fog tartozni. A tervek szerint a körzet központja és a kölcsönzőállomás közötti könyvforgalmat könyvszállító gépkocsi fogja lebonyolítani. A folyó évben 10 körzeti könyvtár felállítására és felszerelésére van meg a szükséges pénzügyi fedezet. Á könyvtárakat a VKM utasítása alapján az OKK népkönyvtári osztálya Veszprém, Győr, Tata, Kaposvár, Pécs, Salgótartján, Miskolc, Szikszó, Békéscsaba és Szentes városokban állította fel. Hogy az új népkönyvtárak hálózatát az ország egész területére kiterjesszük, kb. 60-70 körzeti könyvtár felállítása szükséges. Ez azt jelenti, hogy ha az ötéves terv folyamán ki akarjuk építeni a körzeti könyvtárak hálózatát, évenkint - úgy mint az idén - legalább 10 körzeti könyvtárat kell felállítani. Ezzel szemben a költségvetési tárgyalások során a VKM szabadművelődési főosztálya közölte, hogy az 1950-es költségvetési évre csak 4 körzeti könyvtár felállításának költségeit tudja felvenni a költségvetési tervezetbe. A Könyvtárügyi Szakbizottság június 10-én tartott ülésén megállapította, hogy ez nemcsak az idei teljesítménnyel szemben jelentene hatalmas visszaesést, hanem - hasonló ütemet tételezve fel - beláthatatlan időre elodázná a körzeti könyvtáraknak az egész országra kiterjedő kiépítését, népkönyvtárügyünk újjáalakítását. Egy-egy körzeti könyvtár felállítása 10 000 kötet könyvvel és gépkocsival együtt kb. 400 000 forintba kerül, 60 körzeti könyvtár felállítása tehát 24 millió forintba. Ez az összeg tizedrésze annak az összegnek, amelyet az ötéves terv folyamán évenkint sportcélok támogatására fogunk fordítani, s egy százaléka annak az összegnek, amelyet művelődésünk fejlesztésére az öt év alatt beruházunk. Az elmondottak alapján a Könyvtárügyi Szakbizottság a népkönyvtárügy fontosságára való tekintettel szükségesnek tartja, hogy: 1. az ötéves terv folyamán évenkint felállított körzeti könyvtárak száma legalábbis elérje, de lehetőleg meghaladja az 1948-as év folyamán elért 10-es számot; 2. az ötéves terv végére kiépüljön legalább 70 körzeti könyvtárral a teljes hálózat. A Könyvtárügyi Szakbizottság azzal a kéréssel fordul a Magyar Tudományos Tanácshoz, hogy tegye magáévá a fent előadott álláspontot és képviselje azt a VKM felé. Á népkönyvtárügy nem tudományos kérdés, de a Könyvtárügyi Szakbizottságnak az a meggyőződése, hogy a könyvtárügy oszthatatlan, ezért egységesen foglalkozik minden könyvtártípussal, és javaslatait, illetőleg kéréseit egységesen a Magyar Tudományos Tanácshoz terjeszti fel. Dr. Telegdi Zsigmond s.k. a Könyvtárügyi Szakbizottság megbízásából Másolat. - UMKL XIX. I-l-i-256 222-1949.