Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

akik 60 000 könyvet vettek ki fgy év alatt. Ez azt jelenti, hogy egy beírt olvasó az államnak 50 Ft-jába került és egy könyv elolvasása 10 Ft-ba. A ládák olvasása a kis falvakban és tanyákon jobb képet mutat, míg nagyobb falvakban a könyveket általában nem olvasták. Ez az eredmény azt mutatja, hogy nem elég csak a könyvellátást megszervezni, hanem egyszersmind meg kell szervezni az olvasási kedv felkeltését megfelelő akciókkal. c) Hasonló akciót indított el 1946-47-ben a Magyar Népi Művelődési Intézet. Körülbelül 12 000 könyvet küldött ki különféle kisebb-nagyobb csomagokban a falvakba, ezeknek 60%-a a népi romantikus. A hálózat megszervezése egyáltalán nem történt meg, úgyhogy a könyvek egy részét be sem lehetett gyűjteni. A Népi Művelődési Intézet felszámolásánál 1948 októberében ezeket a könyvtárakat zároltuk és a lehetőség szerint bevontuk a központi raktárba. II. a) A népkönyvtárak felállítását 1949 januárjában kezdtük meg. Az Országos Könyvtári Központ Népkönyvtári Osztálya tíz körzeti központ megszervezését indította el. A tíz körzeti központ székhelye: Veszprém, Győr, Tata, Kaposvár, Pécs, Salgótarján, Miskolc, Szikszó, Szentes és Békéscsaba. Ezeken a helyeken ki van jelölve a könyvtárak helyisége, és megállapodás történt a törvényhatóságokkal az állami és törvényhatósági anyagi támogatás megosztása tekintetében. Ténylegesen hét körzetben indult meg a munka, nem indult meg Kaposvárott, Győrben és Tatán. Ezek közül Győrben és Tatán az építkezés még nem fejeződött be, Kaposvárott pedig még nincsenek könyvtárosok, illetve akik ki voltak jelölve, nem fogadták el a megbízatást. A másik hét helyen folyik, sőt részben be is fejeződött a könyvtárhelyiségek berendezése, és részben megtörtént a helyi könyvtárak hálózatának kijelölése és megalakítása. A mai napig 99 helyi könyvtár alakult meg. (Május 15-ig lásd a mellékelt jegyzék szerint.) A körzeti könyvtárak központjaira június l-ig egyenként 3500, összesen 35 000 kötetet szállítottak le a központi raktárból, és innen a hálózati helyekre egy-egy helyi könyvtárra a körzeti központból 50-200 kötetet szállítottak le. A helyi könyvtárak oda küldték ki a könyveket, ahol megfelelő helyiség, szekrények a könyvtáros biztosítva volt. A helyek kiválasztásának szempontjai: elsősorban gépállomások, termelőszövetkezetek, tanyaközpontok voltak. Az 1947-48-ban beszerzett anyag egy része azonban nem használható népkönyvtárak számára. A Népkönyvtári Osztály az anyagot felülvizsgálta és a beszerzett kb. 50 000 darabból 15 000-t vissza kellett tartania raktárban. A jövőben el kell dönteni, hogy ennek a könyvanyagnak (nagy részben Szabó Dezső, Tamási Áron, Sinka István és külföldi bestsellerek) mi legyen a sorsa. A körzeti könyvtárak részére a beszerzés tovább folyik, ma már tervszerűen állítja össze a népkönyvtári osztály a beszerzendő könyvek listáját, amelybe minden haladó szellemű könyvet felvesz, elsősorban pedig az előző bevásárlásból hiányzó Szikra-kiadványokat. (Az 1949 januárjáig beszerzett és jóváhagyott könyvek jegyzékét mellékeljük.) b) A népkönyvtári kérdésnek egyik sarkalatos problémája, hogy a könyvtári központok, általában az alapkönyvtárak vezetését megfelelő emberekre bízzuk, akik egyrészt szakemberei a könyvtári szervezésnek, másrészt azonban megfelelő ideológiai felkészültséggel és olvasottsággal az olvasás iránti kedvet is fel tudják kelteni és a könyvtárat valóban forgalmazni tudják. Ilyen személyek kiválasztása természetesen nehézségekbe ütközik, és ezek a személyi nehézségek késleltetik a győri, kaposvári, tatai körzeti központ megalakulását. Egy körzeti központ személyzete áll: egy vezetőből, egy utazó könyvtárosból, egy kezelő tisztviselőből és egy altisztből. Az 1950-es költségvetési terv szerint négy újabb körzetet állítunk fel a már meglévő tízhez, és a tizennégy felállított körzethez a könyvek szállíttatására négy könyvtárautót szerzünk be. A meglévő könyvtáros személyzet képzésére a népkönyvtári osztály háromhetes tanfolyamtervet készített és a nyár folyamán a Máramarosi úti Szabad Akadémián a körzeti könyvtárak személyzete részére ezeket a tanfolyamokat meg is fogja tartani. A tanfolyam terve pártunk kultúrpolitikai osztályánál van. Ezt a képzést a további időben rendszeresíteni kell, és ki kell terjeszteni az alapkönyvtárak személyzetére is. c) A népkönyvtári osztály a körzeti központokon és az alapkönyvtárakon keresztül döntő feladatának tekinti, hogy a tömegszervezetek mozgalmával összekapcsolva a könyvtármozgalmat, felkeltse az olvasókban az olvasási kedvet, hogy a dolgozók a könyvek olvasását mindennapi szükségletüknek tekintsék. Az olvasási kedv felkeltésére a főosztály f. év tavaszán öt írói ankétot rendezett: egy-egy élő írónak a kiválasztott művét száz példányban lejuttatta a kijelölt helyre, ott az ügyvezető a tömegszer-