Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

Bizottság 1200 kötetes küldeménye is nagy szolgálatot tesz népünk nevelése szempontjából. A felügyelői hivatal nyilvántartásában magánosoknál 92 322 kötet szerepel. A nyilvános könyvtárak elhelyezése tekintetében sok a kívánnivaló itt is. A 338 könyvtár közül csupán 27 könyvtár rendelkezik megfelelő szekrénnyel, illetve helyiséggel. Egyetlen megye az országban, ahol minden számba vehető lélekre egy könyv jut olvasásra. A statisztika mutatja, hogy 176 022 lakos 177 494 könyvet olvas. Rendszeresen azonban csak 38 000 ember olvas. Az itteni könyvtárak helyzetével kapcsolatban személyesen is tárgyaltam a felügyelővel. Az itt közölt adatokért teljes mértékben vállalja a felelősséget. Az adatokat személyesen ellenőrizte. Somogy vármegye 126 ügyvezetője küldött jelentést a könyvtárak helyzetéről. Ezekből megtudjuk, hogy 183 könyvtár működik Somogyban, s a könyvek száma 26 638. Ha a megye lakosságának számát vesszük alapul, minden 7 könyvre 100 személy esik. Az olvasás szempontjából, ha a 16 évesnél idősebbeket vesszük figyelembe, akkor is minden 10 személyre jut egy könyv. 24 könyvtár 50 köteten aluli, 150-250 könyvvel 50 könyvtár rendelkezik. A könyvtárak anyaga 55 százalékban szépirodalmi műveket tartalmaznak. 3 könyvtár teljesen szépirodalmi, 16 könyvtár szakkönyvekből áll. A jelentés szerint (ezt kétlem) a könyvtárak anyaga csak 15 százalékban használhatatlanok, illetve rossz állapotúak. Egy-egy könyvtár 70 százalékban 100-nál több embert foglalkoztat. Az érdeklődés leginkább a népi írók felé terelődik. A VKM részéről küldött 39 vándorkönyvtár jól működik. Szívesen venné a parasztság, ha újabb vándorládákkal ajándékoznánk meg a somogyi falvakat. Szeged város körzetében a felügyelő jelentése szerint 40 könyvtár működik, legtöbb a tanyavilágban. A könyvek jobbára szépirodalmi és gazdasági vonatkozásúak, legtöbbjük használhatatlan. A Szeged Várostanya Könyvtár 304 műből áll, olvasottsága említésre sem méltó. A lakosság az avult anyagot régen kiolvasta. A jó könyvek iránt van érdeklődés, de kevés a jó könyv. A könyvtárak leginkább iskolákban nyernek elhelyezést. A hiányos jelentésből nem sokat tudunk meg. írja a felügyelő, hogy a tanyaközpontokban van néhány népkönyvtár, de ezek működését fantáziánkra bízza. A város két nagy könyvtárából semmit sem tudunk meg, csupán annyit, hogy a dolgozóktól el van zárva. Ezzel szemben pontos adatok állnak rendelkezésemre arra vonatkozólag, hogy pl. a szegedi Somogyi Könyvtár 150 000 kötettel, 100 személyes olvasóteremmel látja el hivatását. Az elmúlt esztendőben 18 000 főnyi olvasóközönsége volt, köztük parasztok és munkások is. Minderről a felügyelő egy szót sem említ. Szabolcs vármegye területén a beküldött statisztika szerint 15 034 könyv található a könyvtárakban. Az iskolák könyvtárai nem szerepelnek, s így azok anyagát nem tudjuk számba venni. Szabolcs megye legnagyobb könyvtára, a vármegyei könyvtár 7500 kötettel rendelkezik. Rendezetlen állapotban van s a közönség számára hozzáférhetetlen, a 3 és fél ezer kötetes városi könyvtár viszont csak a városi tisztviselők, illetve alkalmazottak részére áll rendelkezésre. A legnagyobb forgalmat a Szabadművelődési Könyvtár bonyolítja le, utána az MDP-könyvtár következik. A két könyvtár évi 6300 könyvet kölcsönzött ki. Szabolcs megye könyvtári helyzete a felszabadulás után szomorú képet mutatott, a felügyelő véleménye szerint azonban a helyzet most örvendetesen megváltozott, a könyvtárak új anyaggal telítődnek. A könyvtárosok jelentése szerint a falusi olvasók a szocialista szellemű könyvek iránt érdeklődnek, ilyen azonban kevés van a könyvtárakban. A 85 szabolcsi községben lévő népkönyvtár kielégítő állapotban van. Ezek a könyvtárak az elmúlt esztendőben 6500 személynek 10 800 kötetet kölcsönöztek ki. Ezekből a jelentésekből az ország könyvtári helyzetét tudományos szempontból lehetetlenség feldolgozni. A jelentések hiányosak s nem terjednek ki azokra a szempontokra, amelyek nélkülözhetetlenek ilyen hatalmas könyvanyag számbavételénél. Az ügyvezetők nem kutatták fel minden községben, tanyában a meglévő könyvtárakat, s ahol végeztek is kutatási munkát, nem kielégítő, fontosabb javaslatokat így sem hagyhatjuk feledésben. Nagyon fontos a könyvtárosok kiképzése, a nem demokratikus szellemű könyvek kicserélése, a kisebb könyvtárak egységesítése, a könyveket ismertető munkaközösségek bekapcsolása (bevonva a VKM fiatal ösztöndíjas íróit is), a vándorkönyvtárak további indítása, s végül egy olyan könyvjegyzék elkészítése, amelyből minden vidéki könyvtáros napnál világosabban kiolvashatja, hogy mik azok a könyvek, amelyeket könyvtárában katalogizálhat. Mivel a népkönyvtárak helyzete a legsiralmasabb, fő feladatunk, hogy elsősorban a falvak és tanyák népét lássuk el megfelelő könyvekkel. Zala vármegye, Fejér vármegye Pécs város körzete, Nagykanizsa körzete, Borsod-Gömör és a bonyhádi körzet eddig nem küldött jelentést a területükön lévő könyvtárak helyzetéről. Mátyás Ferenc s. k. előadó Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-228 537-1948.