Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

könyvtárosjelölteket a könyvtári adminisztráció elemeiről, legszükségesebb bibliográfiai tudnivalókról és adni kell, amennyire az idő engedi, egy kevés irodalmi útmutatást is. Két részletben, 3-3 napot, könyvtárosi tanfolyamot tervezünk. Tárgyalásaink során felmerült a könyvtáros javadalmazásának kérdése. A tiszteletdíj megoldására, a helyi lehetőségeknek megfelelően - ideiglenesen - a következő javaslatokat tették: 1. Községi hozzájárulással: 9 községben átlag havi 25-50 Ft-ig (Hajmáskér, Siófok, Tósokberénd, Tósok, Várpalota, Bakonybél, Alsódörgicse, Balatonfüred, Berhida). 2. Társadalmi hozzájárulásból: 6 községben átlag havi 10-30 Ft (Csékút, Dudar, Kádárta, Gyulafirátót, Felsődörgicse, Herend). 3. A könyvtár esetleges jövedelméből 8 községben, e jövedelem mértékétől függően. (Bakonyjákö, Balatonfőkajár, Csajág, Csesznek, Padrag, Szentgál, Tótvázsony, Zirc.) 4. Nem javasoltak tiszteletdíjat 27 községben (Balatonarács, Balatonkenese, Akaii, Bakonyszentkirály, Csetény, Csopak, Farkasgyepű, Hidegkút, Küngös, Királyszentistván, Kövesgyür-puszta, Felsőörs, Lőrinte-puszta, Liter, Mencshely, Nagyvázsony, Nemespécsely, Olaszfalu, Ősi, Papkeszi, Szentkirályszabadja, Tihany, Városlőd, Vázsoly, Vilonya, Vörösberény, Vöröstó.) Kiszállásaink során minden esetben tájékozódtunk a község könyvtári helyzetéről. Bekértük az olvasókörök, egyesületek, szabad művelődés és pártok tulajdonában levő könyvtárak címjegyzékét. E címjegyzékek alapján a könyvtárak anyagának részletes kiértékelése folyamatban van. Állandó könyvtár van az 50 közül 38 községben, csak vándorláda 2 községben, egyáltalában nincs könyvtár 10 községben. (Kövesgyür-puszta, Királyszentistván, Hidegkút, Tihany, Bakonyjáró, Felsődörgicse, Vöröstó, Lőrinte-puszta, Csesznek, Bakonyszentkirály.) Általános jelenség, hogy a régi könyvtárak anyagának egy jó hányada elavult, másik jó része selejtes irodalom, csupán a harmadik, igen kis hányaduk a falu számára való olvasható jó irodalom. Az ismeretterjesztő irodalom terén csak többé-kevésbé avult gazdasági szakmunkákkal találkoztunk. A vándorládáknak és a Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottság könyvadományainak is nagy a jelentősége a falusi olvasók számára. Ezek teszik pillanatnyilag lehetővé, hogy a tanulni vágyó és olvasni szerető falusi ember válogatva kapja meg a legjobb és a korszerű műveltség szempontjából legfontosabb műveket. De bármilyen értékes is a könyvanyaguk, a rendszeres falusi könyvellátás problémáját nem oldhatják meg maradéktalanul az olvasókkal tervszerűen és közvetlenül foglalkozó könyvtárosok, a könyvismertetések (olvasóórák) tartását biztosító állandó könyvtárhelyiség hiánya és a könyvanyag elkerülhetetlen megmerevedése miatt. Az értékes művelődési anyag sokszor parlagon hever és a gyorssegélynek szánt könyvmennyiség nem használódik ki kellőképpen. A falvak könyvellátásának kérdése és ezzel együtt a falusi művelődés elmaradottságának és elszigeteltségének megszüntetése tapasztalataink szerint egyedül az egységesen és rendszeresen kezelt és irányított körzeti könyvtári rendszerrel oldható meg. Csak az ilyen rendszerű könyvtárak tudják a falusi olvasóközönség igényét úgy kielégíteni, hogy egyben elősegítik a kezdő olvasó fejlődését is. Minden esetben megkérdeztük, hogy milyen tárgyú könyvek iránt érdeklődnek leginkább. A válasz szinte kivétel nélkül ugyanaz: elbeszélések, rövid érdekes regények, történelmi tárgyú munkák. Néhány helyen kívántak földrajzi és ipari szakmunkákat is. Több helyen kértek politikai és társadalomtudományi műveket, különösen a mindinkább fokozódó párt- és szakszervezeti oktatás irodalmi szükségleteinek kielégítésére (egyéni tanulás). Felfogásom szerint igen nagy szolgálatot tehetne a körzeti könyvtár helyi könyvtárainak hálózata szocializmus felé haladó társadalmunk paraszttömegeinek átnevelése érdekében. Jó talaja ennek az átnevelésnek az az olvasási igény és szinte türelmetlen tanulnivágyás, mely különösen az újgazdák között mutatkozik. így például a már említett Lőrinte-puszta lakossága a tanítónőjükkel együtt közösen: megművelt egy darab földet, amelynek 300 Ft tiszta jövedelmét beküldték könyvtárunkhoz, azzal a kéréssel, hogy vásároljunk számukra jó könyveket, mivel így akarnak hozzájutni megfelelő olvasmányokhoz addig is, amíg a körzeti könyvtár letéti anyagát megkapják. Számos község sürgette már a könyvtár megindítását, tekintettel a téli olvasási időszak közeledtére. A hidegkúti telepesek például kocsifuvart ajánlottak a könyvek kiszállítására, ha a megindulás ezen múlnék. Egyetlen helyen működik már helyi könyvtár a körzeti könyvtár korszerű könyvtárpolitikai elvei jelentős részének megvalósítása alapján, a Veszprém vármegyei Múzeum épületében elhelyezett városi érdekű könyvtárban. Bár még ennek a könyvtárnak sincs elegendő személyzete és könyvanyaga, az adott körülményekhez képest megfelelő helyiségekkel és berendezéssel való ellátása, a könyvtárosoknak az olvasóközönséggel való közvetlen érintkezése, a könyvanyag állandó felfrissítése, a rendszeres folyóirat- és újságolvasás lehetőségének megteremtése azt eredményezte, hogy az olvasási igény a legnagyobb békebeli forgalom, 256%-ra emelkedett. Az állandóan növekvő könyvforgalomnak jelentős