Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

közigazgatási teendőket a helyi képviselő-testületek, a gazdasági érdekeket a helyi termelési vagy földműves bizottságok képviselik, akkor minden tekintetben indokolt volna, hogy a helyi kulturális szükséglet kielégítéséről a helyi közművelődési bizottságok gondoskodjanak. Az ilyen helyi közművelődési bizottságok előnye lenne: a) a sajátos helyi kulturális igények és szükségletek felismerése és ezek kielégítésének szorgalmazása; b) a meglevő különféle közművelődési szervek és intézmények (óvodák, iskolák, népművelési könyvtárak, mozi, könyvkereskedés, egyesületi élet stb.) működésének ellenőrzése és megfelelő javaslatokkal való támogatása; c) a helyi kulturális szükségletek összehangolása és egységes irányítása. Az elmondottak alapján a helyi közművelődési bizottságok megszervezését a következőképpen lehetne megvalósítani: a) Célja: Az egyes helységek kulturális igényeinek tudatosítása, az évi közművelődési munkaterv elkészítése, a kulturális élet és szervek fejlesztésére javaslattétel, a végrehajtás szorgalmazása, valamint megfigyelés, bírálat és jelentéstétel a felettes hatóságoknak. b) Működési terület: 1. Iskolai intézmények megfigyelése és az illetékes hatóságokkal való közlése. 2. Az évi népművelési munkaterv összeállítása, előterjesztés, költségvetés stb. 3. A helyi kulturális intézmények (színház, mozi, kulturális egyesületek, könyvtár, könyvkereskedés stb.) működésének megfigyelése, programjának felülvizsgálása. c) Szervezete: A helyi nevelő intézmények egy-egy képviselője, a népművelés két képviselője, a Nemzeti Bizottság egy tagja, a Pedagógus Szakszervezet egy tagja, a szülők két-három képviselője, különféle szakmai egyesületek, testületek egy-egy képviselője, a helységben működő politikai pártok egy-egy képviselője, a helyi képviselő-testület és községi közigazgatás egy-egy tagja stb., stb. d) Költségek: A költségekről gondoskodhat a bizottság és helység költségvetésében, a helybeliek, testületek, szervezetek, önkéntes adományai által, a működő vagy létesítendő intézményekben érdekeltek részvételi díjaiból, tandíjból, adományból, az illetékes felettes hatóságok (törvényhatóság, minisztérium) évi szubvencióiból. e) Törvényhatósági közművelődési bizottságok, amelyek minden törvényhatóság keretében megszervezendők, és amelyben a helyi közművelődési bizottságok a lakosság számaránya szerint küldenek ki képviselőket. A törvényhatóság egész területét érintő kulturális kérdésekben, pl.: színház, mozi, hangverseny, nagyobb sportünnepélyek, közép-, középfokú iskolák létesítése stb. a bizottság foglal állást. Ügyosztályunk a helyi közművelődési bizottságok felállításától reméli a helyi közösségek kulturális életének önállósulását és szabad kifejlődését. A helyi közművelődési bizottságok felállítását a köznevelési reformtervezet is igen jelentős követelményként foglalja magában. Ezért újbój tisztelettel megfontolásra ajánljuk a kérdés végleges és általános rendezését, mert meggyőződésünk, hogy ezzel a megoldással nemcsak a helyi közösségeknek tesz a magyar kultúrpolitika nagy szolgálatokat, hanem az egyes közművelődési tevékenységek, intézmények, szervek is jelentős előnyökhöz juthatnának. Különösen nagy lenne ennek az egységes és átfogó megoldásnak az előnye a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szempontjából, mert iskoláink, népművelésünk és egyéb kulturális tényezőink széttagolásának hátrányait jelentős mértékben úgy lehetne kiküszöbölni, hogy az irányítás elsősorban a Vallases Közoktatásügyi Minisztérium kezébe kerülne vissza. Mindezek alapján olyan kormányrendelet kiadását javasoljuk, amelyik a helyi közművelődési bizottságok felállítását szabályozza. Ezek a helyi közművelődési bizottságok azután a maguk egészében állnának rendelkezésre mind az iskolai, mind az iskolán kívüli, mind egyéb kulturális szervek számára tanácsadó testületként, véleményező vagy javaslattevő szervként, sőt bizonyos tekintetben intézkedő szervként is. Kovács Máté s. k. Tisztázat. - Műv. Min. irattár. VKM eln. o. 13 300-1945.