Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

Részletes észrevételek: a) Személyi megjegyzések: Bármilyen kiváló nevű emberek szerepelnek is az összeválogatok között, célszerű lett volna egy-egy tudományszak legkiválóbb képviselőjét fölkérni a munkák kiszemelésére. A pedagógia és pszichológia művelői közül csak Máday neve ismert országszerte. A társadalomtudomány összeállítója eddig tudtommal keveset publikált. Kitűnő Markos, Koczkás, Jávorka, Lükő, Szöllősy személye. A rendkívül fontos történelmet egy eddig kevéssé ismert szerző állítja össze. Bármüyen kedves barátom Victor János, nem valószínű, hogy Illyés vagy Cs. Szabó ízlésével és ítélőképességével rendelkezne. Az ő és mások válogatását legalábbis egy országos nevű íróval kellene felülbíráltatni, még a bizottság elé való bocsátás előtt. b) Tárgyi megjegyzések: Részben a vonatkozó népszerűsítő szakmunkák hiányával, részben a válogatók személyi ízlésével, nemegyszer elfogultságával függ össze a listák hiányos, hézagos vagy pláne célzatos jellege. Amilyen kitűnő a gazdasági, természettudományi anyag, a folklór, a zene összeállítása, olyan kevéssé sikerültnek mondható a szépirodalom, pedagógia, képzőművészet stb. listája. Csak a címek és könyvek silányságával tudom magyarázni egyes tudományszakok sivár magyar anyagát. A magam egyéni szakmája, az irodalom azonban feltűnően hiányosan és rosszul van összeállítva. Mint az ifjúsági irodalomnál, itt is többnyire már a nép nyelvén írott műveket, nem pedig a klaszszikus vagy a modern magyar irodalom reprezentáns műveit válogatták össze. Baksay Sándor három kötettel szerepel, amikor Babits eggyel sem. Komáromi öttel, amikor Kosztolányi eggyel. Laczkó Géza filológiai regénye élvezhetetlen a nép számára, Krúdy hatalmas oeuvre-jéből éppen a színtelen Podolini kísértet szerepel, hat-nyolc, valóban legszélesebb olvasórétegnek való műve helyett. Szabó Pál összes művei és Török Sándor limonádé kötetei, Zilahy giccséről nem is szólva, még feltűnőbbé teszik Babits, Kosztolányi, Krúdy, Karinthy, Szabó Dezső, Tömörkény, Tolnai, Petelei, Juhász Gyula, Tóth Árpád és még sok-sok valóban közérthető és ízlést javító nagy magyar alkotó műveinek csaknem teljes hiányát. Maga ez a szépirodalmi összeállítás országos botrányt idézne elő. Az irodalmi ízlés olyan fontos kérdés, amit nem lehet ilyen felületesen elintézni. De ez csak egy a többi közül, szakember föltehetően a többiben is találna még javítanivalót, ahogy én is ebben. Mindezek csak röpke megjegyzések. Most csak jelezni akartam az ügy felelősségét és veszélyességét, konkréten is felhíva a figyelmet a kirívó elvi és gyakorlati hibákra. A dec. 18-án kelt levelet dec. 31-én vettem kézhez, újév napján írom válaszomat, minthogy hivatalom jan. 7-ig szünetet tart. Szóbeli tárgyalásra bármikor szívesen állok az ügyosztály rendelkezésére. Tisztelettel Gál István s. k. az Orsz. Könyvtári Központ mb. vezetője Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-142 171-1946. Az Országos Szabad Művelődési Tanács népkönyvtári jegyzékét a minisztérium véleményezés végett a 40 45111947. sz. alatt küldte meg Mátray Lászlónak, az egyetemi könyvtár főigazgatójának, dr. Sőtér Istvánnak, a VKM külföldi kapcsolatok ügyosztálya h. vezetőjének, valamint dr. Tolnai Gábornak, a Széchenyi Könyvtár főigazgatójának. Eddigi kutatásaink során a felsorolt személyek válaszát nem sikerült feltárnunk. 118/A Budapest, 1946. h. n., n. n. ELŐADÓI FELJEGYZÉS MEZŐGAZDASÁGI GAZDAKÖNYVTÁRAK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA A Földmívelésügyi Minisztérium által a múltban kiadott gazdasági népkönyvtárak nagy része elpusztult. A raktáron levő sorozatok mennyiségileg távolról sem fedezik a szükségleteket. Országunk jelenlegi gazdasági helyzete viszont elsősorban éppen a gazdák részéről magasfokú szaktudást követel, amely megfelelő színvonalú, időszerű, modern gazdasági szakkönyvekből összeállított sorozatok nélkül nem lehet teljes értékű. Ezt a tényt maguk a gazdálkodók is észrevették, amikor közülük igen sokan bejelentették igényüket gazdasági szakkönyvekre. Általában külső intézményeink jelen-