Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

6. Az anyag kiválasztását a korszerű iskolán kívüli nevelés feladatai szabják meg. E feladatok közül ki kell emelnünk: aj a politikai nevelést. Itt természetesen nem pártpolitikára, hanem nemzetpolitikára gondolunk. Olyan nevelésre, amelynek során mindenki megismerheti a demokratikus magatartás és gondolkodás lényegét, a társadalom- és magyarságtudomány szükséges elemeit, felismerheti az állampolgár jogait és kötelességeit. Csak ezek birtokában lehet ki-ki tudatos magatartású tagja demokratikus és szociális szellemű országunknak. b) A politikai neveléssel szorosan összefügg az erkölcsi nevelés. A magasabb rendű erkölcsi felfogás és magatartás csak akkor fog a közéletben is érvényesülni, ha azt előbb ki-ki a maga egyéni és családi életében valósítja meg. Különös gondot kell tehát fordítani a jellemnevelésre, a családi életre való fel­készülésre, a családi élet szellemének kialakítására és ezzel kapcsolatban a szülői nevelésre, mert az egészséges szellemű és erkölcsű családok alkotják az egészséges erkölcsű társadalmat és nemzetet. c) Ehhez a feladathoz csatlakozik az egészségügyi nevelés követelménye. Eszerint küzdeni kell a nép- és örökölhető betegségek ellen. Fel kell világosítani népünket, főként az ifjúságot az önmegtartóz­tató élet jelentőségéről, s meg kell adni népünknek mindazt az egészségügyi ismeretet, amelynek birto­kában egészségét megvédheti, a betegségeket megelőzheti. j d) Az iskolán kívüli nevelésnek nem célja a szakemberek képzése, azonban, amikor a mindennapi élet számára nevel, nem hagyhatja figyelmen kívül a hallgatók élethivatását, foglalkozását sem. Azért alkalmat kell adni olyan irányú ismeretek megszerzésére is, amelyek a hallgatók mindennapi munkáját megkönnyítik, szakszerűbbé és eredményesebbé teszik. Különösen is nagy gondot kell fordítani a nőnevelésre, hogy sajátos élethivatásukat, főként a családi életen belül, több hozzáértéssel, korszerű felkészültséggel tölthessék be mind a gyermeknevelés, mind a háztartásvezetés terén. Karolják fel az iskolán kívüli nevelés szervei a földreform révén földhöz jutott parasztság gazdasági irányú nevelésé­nek és továbbképzésének ügyét csakúgy, mint az ipari munkásság és kézműiparosság korszerű tovább­képzését. Az iskolán kívüli nevelés feladata a különböző tudományok és tudományágak újabb ered­ményeinek és gyakorlati alkalmazásuk jelentőségének ismertetése is, hogy ki-ki a maga szakmai műveltsége mellett az emberiség szellemi haladásáról összegező képet alkothasson. Mindeme nevelő és oktató munka központjában a magyar jellem, a magyar szellemiség, a magyar ízlés fejlesztésére irányuló törekvés álljon. A vallásos érzés ápolásánál különös gonddal ügyeljünk arra, hogy a különböző felekezetek iskolán kívüli nevelése ne merüljön ki felekezeti vitákban, ne váljék vallási türelmetlenséggé, hanem valóban Krisztus örök tanításait sugározza. 7. Nevelő tevékenységünk sikere érdekében igyekezzünk mozgósítani és felhasználni a nevelés minden eszközét: a szót, betűt, képet és hangot. Az élőszóval folyó tanítást támasszuk alá szemléltetéssel (képek bemutatása, vetített állókép, mozgókép), utaljunk a kérdést részletesebben tárgyaló, ismertető könyvekre, ha lehet, adjuk azokat a hallgatóság kezébe. Amikor mód és alkalom kínálkozik rá, alkal­mazzuk az éneket és zenét is a lélekformálás és a hangulatkeltés érdekében. Ne hagyjuk figyelmen kívül a technika eszközeit sem. Ezek sorából elsősorban a rádiót és a filmet igyekezzünk nevelő-oktató munkánk szolgálatába állítani. 8. Az iskolán kívüli nevelés keretei sorából főként azokat válasszuk és valósítsuk meg, amelyek a tanítás-nevelés folytonosságát erőteljesebben biztosítják és amelyek különös alkalmat adnak arra. hogy az előadó és a hallgatóság között állandóbb jellegű és mélyebb kapcsolat létesüljön. így egyes előadások helyett inkább összefüggő előadássorozatot, hosszabb-rövidebb lélegzetű tanfolyamot, szelle­mi öntevékenységre alkalmat nyújtó szemináriumokat, népfőiskolákat és szabadiskolákat létesítsünk. Ismerjük fel a műkedvelő színjátszás, a kari éneklés és szavalókórus nevelő, lélekformáló jelentőségét is. Az élményt nyújtó, látókört bővítő, honismertetésre alkalmas nevelői tevékenységek sorából ki kell emelnünk a múzeumok, tárlatok, gyárak, üzemek látogatásának fontosságát, a városi és környéki séták, a tanulmányi kirándulások és utazások jelentőségét. 8. A népkönyvtáraknak a fasiszta szellemű könyvektől való megtisztítása után különös gondot kívánok fordítani e könyvtárak megfelelő könyvanyaggal való ellátására. Addig is kérem a könyv­tárak vezetőit, hogy a népkönyvtárak esetleges kiegészítésénél a legnagyobb körültekintéssel járjanak el.

Next

/
Thumbnails
Contents