Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

svinget és egyéb idegen táncot, nem eredeti művészi, de selejtes torz formában. Szeretnénk elérni, hogy ha nem is „csak", de elsősorban magyar táncot táncolnának szívesen. Rezsabek: Ha egy bálban feltűnik egy új tánc, egy negyedóra múlva mindenki utánozza. Látta, hogy egy nyugatról jött pár bemutatta a svinget, az percek alatt ragályossá lett. Magyar tánccal kellene ily módon kísérletezni. Zachariásné: Nagyon egészséges ötlet. Megkíséreljük alkalmazni, remélhetőleg haszonnal. Dr. Kocsisné: A fiatalokat meghívta magához fonóestekre, közben sok szép magyar dalt tanított meg. Zachariásné: Népdalokat mindig, minden alkalommal tanítsunk. A módot láttuk a zenei előadásoknál. Vigyázzunk, előadásban ne utánozzuk az érzelgős műdalokat. Egyszerűen, természetesen énekel a magyar leány, legény, ahogy a szívéből fakad, menten minden hamis érzelgéstől. Morvayné: Az előadásban a magyar díszítőművészettel kapcsolatban szó volt egyes tájak népviseletéről, de nem beszélt az előadó arról, hogy milyen hát az igazi magyar ruha? Zachariásné: Ilyen „uniformis" nincs. Az általánosan használt nemzetiszín szalagos szoknya, pruszlik, ingváll művészietlen. Egyes vidékek valódi, eredeti népviseletét kell meghonosítani. Általános viseletté ez sem tehető, ha ünnepelünk, viseljük, azonban nejeimeznek, hanem magyarságunk kihangsúlyozására. Bodó: Megállapítja, hogy a magyarságismereti előadások nagy érdeklődést váltottak ki, bizonyára hozzájárulnak a népi kultúra felkarolásához és általa megmagyarosodásunkhoz. Gönczi Gábor áll. tanító előadása: Szabad színjátszás, bábjátszás, műsorösszeállítás. Előadás vázlata az I. sz. jkv.-höz 11. sz. a. csat. Hozzászólások, megbeszélések. Wagner: Helyes-e, hogy előadásnál a súgó oldalt van. Inkább elöl legyen. Gönczi: Egyéni felfogás, oldalt jobb-e, vagy elöl. Tapasztalata szerint ha elöl van, a szereplők szeme mindig a súgólyukra szegeződik. Legjobb, ha úgy tudják a szerepüket, hogy súgásra nincs szükség. Gorócz: Az esti előadásnak kissé kabaréíze volt, hogy Dugó Dani, Paprika Jancsi is szerepelt. A beszéd sem volt egészen tiszta. Gönczi: Dugó Dani kezdeti hiba. El fog tűnni. Paprika Jancsi ellenben megmarad, csak más ruhában. Minden népnek van bohócfigurája, nekünk is legyen. A beszéd, ha rossz volt, az a terem hibája. Előadásokon is állandó panasz van a rossz akusztika miatt. Duke Ilona tanítónő, tanf. hallgató: írjuk-e magunk darabot a bábszínház számára? Gönczi: Aki képes rá, csinálja. Mikó: Lehet-e kettőnél több bábut szerepeltetni? Gönczi; Több mozgatóval lehet. Nagy István: Bábszínház előállítása, bábuk, ruhák, kellékek, darabok beszerzése anyagi nehézségekbe ütközik. Zachariásné: Az akadályokat ügybuzgalommal, szeretettel, ügyességgel, leleményességgel kell leküzdeni. Bábszínházukat, a bábukat és a kellékeket Gönczi mind saját kezűleg készítette. Á ruhákat felesége varrta. A darabokat is nagyrészt maguk írják, vagy a helyi kívánalmaknak megfelelően átdolgozzák. A magyar bábszínjátszás árnyjátékban szegény. Az esti előadáson bemutatott árnyjáték a Gönczi műve, a figurák is Gönczi kézimunkái. Az elért nagy siker reményt nyújt ahhoz, hogy bár a kezdet kezdetén vagyunk, és még sokat kell tapasztalnunk és tanulnunk, mégsem működünk haszontalanul. Talán sikerült a tanfolyam hallgatóinak érdeklődését is felkeltenünk a bábjátszás iránt. Remélhetőleg felismerték jelentőségét. Szeretnénk, ha kezdeményezésünk nyomán vármegyénkben a bábjátéknak sok hívet szereztünk volna az ügyvezetők körében, és sokezer magyar gyerek jutna ezáltal tiszta gyönyörűséghez, léleknemesítő, mosolygó, derűs percekhez. „Nap kél az ég hajlatán" - mondja Gönczi költői árnyjáték szövege -, bár ez jelentené a bábszínjátszás napjának felkeltét is a vármegyében. Kívánja a hallgatóknak, legyen sok nagy sikerük, szárnyalják messze túl az abaújszántói áll. általános iskola szerény bábjátszócsoportját. Bodó: Addig is, amíg minden községben lesz bábszínház, ajánlja a hallgatóknak, hívják meg előadásra az abaújszántói áll. általános iskola lelkes bábjátszócsoportját. Gönczi: Köszönetet mond Bodó Lajos szabadművelődési felügyelőnek, amiért a bábszínház megvételével módot adott a továbbfejlődéshez. Vidékre meghívásra szívesen mennek. Jobban örülne azonban, ha minden iskola gondoskodna bábszínházról. így nem egyszer-kétszer évenként, de sokkal gyakrabban tarthatnak bábjáték-előadást. Bodó: Ha az előadandó műsort a szabad művelődés engedélyezi, a rendőrségtől nem kell engedélyt kérni. A jövedelem iskolai célokra is fordítható. Szabad színjátszáshoz tud adni színdarabokat. Fel-