Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Abaújszántó, 1947. augusztus 10. JEGYZŐKÖNYV AZ ABAÚJSZÁNTÓN 1947. AUGUSZTUS HÓ 4-TŐL 10-IG RENDEZETT SZABADMŰVELŐDÉSI ÜGYVEZETŐKÉPZŐ SZAKTANFOLYAMRÓL Augusztus 4. hétfő Jelen vannak: Bodó Lajos szabadművelődési felügyelő, Vámossy István felügyelő-helyettes, Beke Gyula vármegyei főjegyző, dr. Kiss József járási főjegyző, Fejér Mihály községi főjegyző, az abaújszántói iskolák, hivatalok, pártok képviselői és 37 hallgató. Bodó Lajos szabadművelődési felügyelő felszólítására jelenlévők eléneklik a Himnuszt, melynek elhangzása után a felügyelő üdvözli a megjelenteket, s felkéri Beke Gyula vm. főjegyzőt a tanfolyam megnyitására. Beke Gyula: Tolmácsolja a főispán úr üdvözletét, akit közbejött váratlan elfoglaltság akadályozott meg abban, hogy jelen legyen a tanfolyam megnyitásán. Majd a következőket mondja: Kétirányú szabadművelődési munka folyik a vármegyében. Az egyiket vezeti a szabadművelődési felügyelő, a másikat a vármegyei szabad művelődési tanács irányítja - összhangban a szabadművelődési felügyelővel - ennek elnöke Beke. A f. évi március hónapban a szabadművelődési felügyelő által Szikszón, Abaújszántón és Göncön rendezett ankétok előadásain feltárták a vármegye kulturális helyzetét és megvitatták a szükséges kultúrmunka elvégzésének lehetőségeit. Az ott feltáruló szükségleteket tekintetbe véve, a munka ősszel meg fog indulni. Az irányítóknak azonban elméleti kiképzésben kell részesülniök, ezt kívánja szolgálni a jelen tanfolyam. A hallgatók itt irányítást kapnak arra vonatkozólag, mit és hogyan kell falvaikban elvégezniök. Bodó Lajos felügyelő, a tanfolyam vezetője, rövid működése ideje alatt is tanúsította magas fokú szakképzettségét és fáradhatatlan ügybuzgalmát. E tulajdonságai biztosítják a tanfolyam eredményességét. Biztosítja a felügyelőt, hogy a vármegye megad munkájához minden támogatást. Ezek előrebocsátása után a tanfolyamot megnyitja. Bodó Lajos: Megköszöni a vármegyei főjegyző meleg szavait. Fölolvassa dr. Kovács Máté államtitkárnak az ügyvezetői szaktanfolyamokhoz intézett körlevelét. Fölkéri dr. Szabó Ernő főiskolai zenetanárt, tartsa meg előadását. Dr. Szabó Ernő előadása: » 1. Az európai zene legjelentősebb alkotásai, azok elemzése és felhasználása. Az előadás vázlata 1. alatt mellékelve. Az előadás közben felhozott példákat, előadó hegedűn, zongoraművésznő felesége zongorán mutatja be. Az előadás után előadó megbeszélésre, hozzászólásra kéri fel a hallgatókat. Bodó Lajos: Köszöni dr. Szabó gyakorlati útmutatásokat nyújtó előadását. A szab.-műv. felügyelőségnek kilátása van gramofonok beszerzésére, kottalerakata is lesz. Kezdeményezés történt arra vonatkozólag, hogy a népet autóbuszokon elvigyék magasabb [szintű]zene, opera meghallgatására. Hódmezővásárhely vidékén ezt már gyakorolják, Szegedre utaznak operát hallgatni. Abaújból hová lehetne e célból a hallgatóságot vinni? Népi zenekarok működése ellen tiltakozni fognak a cigány-szakszervezetek. Ez a probléma hogyan oldandó meg? Dr. Szabó: Örül a gramofont és a kottalerakatot illető bejelentésnek. Kijelöli a minden alkalomra használható műveket, abból kell elindulni a nehéz felé. A szegedi opera kezdeményezése dicsérendő. Véleménye szerint vándor operatársulatok lennének jók. Olaszországban ezzel a módszerrel a nép úgy megismerte a jó muzsikát, hogy amit hall, kritizálni is tudja. A népi zenekarok zavartalan működésének módját illetékesek meg fogják találni. Szatmáry tanító, tf. hallgató: 12 éve van dalárdája. Csak télen működik, nyári munkaidőben nem. Sokszor fenyegette a széthullás veszélye. Csak úgy sikerült hosszú éveken át megtartania, hogy felkeltette a tagok hiúságát. Nyilvánosan ritkán szerepeltette őket, hogy unalmassá ne váljanak. Dr. Szabó: Komoly szabadművelődési munka csak télen végezhető. Dalárdákat ötletesség tart össze. A munkakedv fokozására kórustalálkozókat ajánl. Zemplénben a közelmúltban három helyen volt ilyen, Sárospatakon, Ricsén és Szerencsen. Ez ne legyen verseny, de ünnepi találkozó, közös és külön énekszámokkal. Példaként elmeséli a Sárospatakon lezajlott találkozót, ahol nem volt pontozás, I., II., III. díj stb., mert ez irigységet és elkeseredettséget kelt. Minden résztvevő dalos csoport egyfor-