Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
Hallgatók megszervezése: A társadalmi-politikai szervek vezetőit felkerestem, hogy a szükséges felvilágosító munkát végezzék el és toborozzanak hallgatókat. Nem volt eredmény. Vasárnap dél felé a községháza körül össze-összegyűlik a nép. Itt ismertettem a célt, majd este az egyik pártértekezleten. A két toborzáson jelentkezett 24 férfi, 6 nő. A tanfolyamot meg lehetett kezdeni. Beiratkozott hallgató 15-18 18-25 25-35 35-60 4 6 4 8 r. k. ref. gkel. unit. bapt. éves éves éves éves elemi középisk. férfi 3 4 9 8 14 2 5 3 1 16 6 1 nő 12-34 2 32 1 Összesen: 4 6 9 11 18 2 7 3 1 19 8 1 1 Előadások megszervezése: 1947. II. 17-én 18 órára volt szervezve az első előadás. Előző nap a templomokban kihirdették, aznap a kisbíró kidobolta, a falu legforgalmasabb helyein (községházánál artézi kútnál, malomnál) műsor csalogatta a hallgatóságot. Egyik élőadó 100 gyertyafényű Maxim lámpát biztosított, ez is csábította az iskola mellett elhaladókat. 18 órakor 60-an voltak együtt. Minden egyes előadást szószékről, dobszóval, falfeliratokon meghirdettünk. A kétkedők 3 hallgatóra sem mertek gondolni, s a harmadik előadáson már kevés volt a hely. A hallgatóság több mint 120 volt. A 80 órás anyagot 20X4 órás turnusban tartottuk meg. Az összesen jelen volt hallgatók száma 1500, ez esetenként 75-ös átlag, ennek 40%-a nő. Szabadművelődési esték időbeosztása 18,00-18,05 Közös ének: Szózat vagy Himnusz 1.18,05-18,35 Előadás 18,35-18,45 Hozzászólás 18,45-18,50 Felelet a hozzászólásokra 18,50-19,00 Szünet 2.19,00-19,30 Előadás 19,30-19,40 Hozzászólás 19,40-19,50 Felelet a hozzászólásokra 19,50-20,00 Szünet 3.20,00-20,30 Előadás 20,30-20,40 Hozzászólás 20,40-20,50 Felelet a hozzászólásokra 20,50-21,00 Szünet 4.21,00-21,30 Előadás 21,30-21,40 Hozzászólás 21,40-21,50 Felelet a hozzászólásokra 21,50-21,55 Tájékoztatás - javaslatok 21,55-22,00 Szózat - közös ének - Himnusz A szünetek esetenként elmaradtak. Az előadások módja: Felkértem az előadókat, hogy ne használjanak előadásukban katedrá[ra való] hangot és kifejezéseket. Ezt magukévá is tették, így az előadás inkább megbeszélés jellegű volt, melyekben módszertanilag kidomborodott az érdekesség-eszmélkedés-hasznosság-szépség-jóságigazság, amint azt az anyagok természete megengedte. Az előadókat külön erre a célra készített felírás hívta fel az idő gazdaságos kihasználására, és arra, hogy előadása hozzászólásokat kívánó legyen. Ezzel biztosítottuk a hallgatóság, az anyag, az előadó egybekapcsolását (laboratóriumi élményhangulat). A megjelentek 40-50%-a szólt hozzá az ismertetéshez - kérdezett-vitatott-javasolt-ismertetett. Minden előadást építő megbeszélés tett élménnyé hallgatónak-előadónak egyaránt. Nehézségek. Nincs kultúrház, így a szabadművelődési előadásokat az állami iskolában és egy alkalmas teremben rendeztük meg. Szabad Művelődési Tanács nem volt, anyagi alapunk sem. Fűtés, takarítás, világítás kérdését, ha nehézségek árán is, de magunk oldottuk meg. Kiértékelés: Az előadók mozgósították pártjukat, felekezetüket, s nem egy előadáson a hallgatók száma 150 körül volt. A hallgatóság hozzászólása, javaslata, kérdése igazolta a nép kultúrigényét. Megszűnt a közönyösség, a hallgatóság felszívta a megbeszéléseket, érezte és kifejezésre is juttatta, hogy a szabad művelődés nem kér tőle semmit, csak ad. Kritika is hangzott el az előadásokon, ez pedig határozottan építő kritika volt. Ezek alapján a módszert és az előadók munkáját megfelelőnek látom.
