Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

Tájékoztató a dokumentumkötet használatához

TÁJÉKOZTATÓ A DOKUMENTUMKÖTET HASZNÁLATÁHOZ A közölt iratok a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iratanyagára épülnek. Elsősorban a szabadművelődési osztály anyagára. Kiegészítő kutatásokat végeztünk a Tájékoztatásügyi Minisztérium, a Minisztertanács, az MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma, a Vas, a Csongrád, a Baranya megyei pártarchívumok, ill. a Csongrád Megyei Állami Levéltár anyagaiban. A dokumentumokat tematikusán csoportosítottuk, az egy-egy témakörre vonatkozó iratokat együtt közöljük, ezzel az olvasó számára áttekinthetőbbé kívántuk tenni az anyagot. A tematikus egységeken belül általában időrendet alkalmaztunk. Az egy ügyre vonatkozó iratokat nem szakítottuk el egymástól, hanem A-B-C stb. betűkkel jelöltük. A tematikus elvtől csak az Országos Szabad Művelődési Tanács (OSZMT) ülései jegyzőkönyveinél tértünk el, itt az időrendi sorrendet vettük figyelembe, mert az iratok így alkotnak szerves egységet. A forrásanyagot teljes terjedelmében közöljük. A terjedelmi okok miatt ettől az elvtől csak néhány esetben tértünk el, de a kihagyott részekre mindenkor három ponttal (...) utalunk, a jegyzetben pedig közöljük a kihagyott rész tartalmát. A dokumentumok címében feltüntettük az irat szerzőjét vagy küldőjét, valamint az irat tárgyát. A címzett tekintetében azonban kétféle megoldást alkalmaztunk. 1. Figyelembe vettük, hogy a közölt iratok jelentős része a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium gondjához tartozik, így az osztályok előtt a minisztériumot nem neveztük meg. 2. Megjelöltük a címzettet minden olyan esetben, ha az nem a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium volt. A szöveg utáni záradék tartalmazza: az iratanyag lelőhelyét, a jelzetet, vagyis az iratot őrző intézmény rövidített nevét, a forrásanyag jelzetét (nyilvántartási számát). Az irat jellegét a záradék előtt adjuk meg, amely lehet: előadói feljegyzés, belső ügyviteli irat, kiadmány ózott fogalmazvány, tisztázat, másolat stb. A tisztázat fogalmát kizárólag azokban az esetekben használtuk, amikor az irat külső szervtől vagy személytől érkezett a fondképző szervhez. Alaposabb tájékoztatás érdekében záradékot készítettünk az ügykezelésre vonatkozó fontosabb feljegyzésekről is. Közli az irat készítőjének, a láttamozó(k)-nak, valamint a kiadmányozónak a nevét (szignóját). Az iratok közlésénél az eredeti formát megtartottuk, csupán az eredeti címzést, a tárgyrovatot, a hivatkozási számot hagytuk el. A dokumentumokat szöveghűen, de a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük. A gépelési hibákat külön jelzés nélkül javítottuk. A fogalmazási hibákat csak a megértést zavaró esetekben korrigáltuk, szövegközi szögletes zárójelbe tett kiegészítéssel, ill. sic! jelzéssel. Az iratokkal kapcsolatos észrevételeinket, kiegészítéseinket a záradék után kommentárban közöljük. Ezt követik, ahol szükséges volt, a szöveg egy-egy részéhez fűzött, számmal jelölt magyarázataink. A dokumentumokat helynévmutató egészíti ki.